Milliókba kerül a vakvezető kutyák képzése

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A vakvezető kutyával közlekedő látássérült látó segítő nélkül élheti mindennapjait.

Mintegy 80 ezer látássérült ember él Magyarországon, közülük azonban alig több mint százan közlekednek vakvezető kutyával. Számukra az eb nemcsak hű társ, hanem egyben az önálló életvitelhez szükséges segítő. A Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány 2008 óta működik, céljuk a látási- és más fogyatékossággal élő emberek rehabilitációjához szükséges vakvezető- és segítőkutyák kiképzése, a fogyatékkal élők társadalmi esélyegyenlőségének, valamint integrációjának segítése.

Annak, hogy csak keveseknek lehet segítségükre kutya, több oka is van. Az egyik a kevés pályázati lehetőségből eredő forráshiány, így az alapítvány leginkább adományokból működik.

A képzés a megfelelő kutya kiválasztásával indul: bizonyos fajták eleve nem alkalmasak arra, hogy vakvezető kutyát neveljenek belőlük, mivel a kutyáknak fizikai és „személyiségbeli” feltételek egész sorának kell megfelelniük. A kiskutya eleinte nevelőszülőknél cseperedik. Ezután következik a kiképzése, ami másfél-két éves korára fejeződik be. Ennek fontos eleme a közlekedés és tájékozódás megfelelő elsajátítása, sokszor akár fél évig is tarthat a kutya kiképzőjével a leendő gazda tréningje, és csak ezután kezdődhet a kutyával való közlekedés. Ekkor kerülhet gazdához, és akár fél évre is szükség van az összeszokáshoz és a sikeres vizsgához. Az addig felmerült költség elérheti a kétmillió forintot. Ellenőrző vizsgákra azonban a későbbiekben is szükség van.

Legyen engedelmes

A megfelelően képzett kutya engedelmes és megbízható kell hogy legyen, figyelmét nem vonhatják el olyan körülmények, amelyek általában érdeklik a kutyákat. Gazdáját a szokásos útvonalakon biztonsággal kell tudni vezetnie, az akadályokra figyelmeztetnie, továbbá a vezényszavaknak engedelmeskednie kell.

A vakvezető kutyának azonban tudnia kell a gazdája méreteivel is gondolkodni. Fontos, hogy például az olyan tereptárgyakat is akadálynak ismerje fel, ami a gazdáját a magassága miatt veszélyeztetné. Képesnek kell lennie az értelmes engedetlenségre, azaz hogy ha gazdája parancsa veszélyt okozna, akkor ne engedelmeskedjen.

Leggyakrabban labrador retrievert, golden retrievert, illetve esetenként német juhászkutyát nevelnek vakvezetőnek. A Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítványnál jelenleg is folyamatban van egy vakvezető kutya, Mona kiképzése. A levizsgázott ebeket a gazdák örökös használatba kapják díjmentesen.

Szociális kapcsolatokat fejleszt

A fejlesztő terápiák során a kutyák és képzett szakemberek segítségével mentális, illetve testi fogyatékos gyermekek és fiatal felnőttek esetében is esély van szignifikáns fejlődés elérésére, legyen szó akár egy új mozdulatról, vagy arról, hogy megszólaljon a gyermek. A terápiában részt vesz a kutya felvezetője (gyakran gyógypedagógus vagy gyógypedagógiai asszisztens), valamint egy másik szakember is (például pszichológus vagy gyógypedagógus), aki a feladatokat adja a gyerekeknek. Ezen kívül jó hatással lehet a szociális kapcsolatokra, érzelmi fejlődésére, empatikus készségére. Érzelmi támasz lehet a gyermek számára.

Az alapítvány ismeretterjesztő tevékenységet is végez: szemléletformáló, felvilágosító, érzékenyítő előadások, foglalkozások, kiadványok segítségével igyekeznek megismertetni az egészséges felnőttekkel és gyerekekkel a segítő kutyák munkáját, a fogyatékkal élő embertársak mindennapi nehézségeit és azt, hogyan tudunk velük kapcsolatot teremteni, nekik segíteni.

HBN








hirdetés