Mikor érkezik a halál, és miért pont akkor?

Mikor érkezik a halál, és miért pont akkor?
Miskolc – Ha nem is tudjuk pontosan, mikor, de azt igen, hogy mikor gyakoribb az elmúlás.

A halál soha nem jön jókor, de ünnepek környékén, év végén még szomorúbb egy ilyen eset. Az ember a szeretteivel szeretné körbeülni az asztalt, ha valaki hiányzik, fájó, főleg, ha friss a gyász… – emlékezett vissza Katalin egy öt évvel ezelőtti decemberre, amikor édesapja minden előzmény nélkül meghalt, pár nappal az ünnepek előtt. A család azóta próbálja feldolgozni a gyászt, de az év utolsó hónapja már nemcsak az ünnepi készülődésről szól, hanem kicsit az elmúlásról is.

Sok nehéz sorsú ember van, akiket lelkileg rosszul érintenek az ünnepek.” Dr. Valikovics Attila

Annáéknak sem könnyebb, hiszen – ahogy mondani szokták – szerencsétlenül indult az évük. Testvére gyógyíthatatlan beteg volt, de már hónapok óta stagnált az állapota.

„Se nem javult, de nem is romlott. Bevallom, reménykedtünk, tavasszal megerősödik, tervezgettük is, hogy mi mindent csinálunk majd, ha jobb lesz az idő. De erre sajnos már nem lesz módunk. Éva január első hetében elhunyt, feladta. Hiába volt súlyos beteg, a halála hirtelen jött. Semmi jele nem volt annak, hogy rosszabbodott volna az állapota. Sőt…, de egyik reggel nem ébredt föl. Az orvosok szerint a szervezete nem bírta. Persze vigasztaljuk magunkat, hogy csendben ment el, nem szenvedett, de ezek csak szavak, belül fáj…” – mondta elcsukló hangon Anna.

Árulkodó statisztika

Az ilyen és ehhez hasonló eset nem egyedi, év végén, illetve év elején ugyanis többen búcsúznak a földi léttől. És itt nem elsősorban az öngyilkosságokra gondolunk, hanem azokra, akik természetes halállal távoznak az élők sorából. Talán nem elegáns ebben a témakörben statisztikai adatokat emlegetni, de sajnos ezek is azt mutatják, decemberben, januárban, februárban többen halnak meg, mint az év más időszakában. Friss adatot még nem tudunk, de azt már igen, hogy például tavaly januárban és februárban olyan sokan haltak meg hazánkban, mint utoljára 1999 első két hónapjában. Ez számokban: 26 970, ami 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szakemberek az influenzajárvány erősségével magyarázták a kiugróan magas tavalyi számokat.

De ezenkívül más okok is közrejátszanak abban, hogy az év végi, év eleji halálozások száma mindig magasabb, mint az év más időszakában. Hogy mégis mi ennek az oka, erre a kérdésre dr. Valikovics Attilával, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Stroke, Vascularis és Általános Neurológiai és Toxikológiai Osztályának vezető főorvosával kerestük a válaszokat.

Időjárás, lelki okok, stressz

Azt már beszélgetésünk elején elmondta, az év végi ünnepek környékén öt beteg halt meg az osztályán. Ezek okaként elsősorban az időjárási frontokat említette. „Összességében ez is felelős a betegségekért, az elhalálozásért. Most különösen egészségtelen idő volt decemberben: párás, ködös. Illetve, ha már okokat keresünk, érdemes megemlíteni azt is, ebben az időszakban megnő az alkoholfogyasztás, illetve többet is esznek az emberek. A zsírosabb étrend, az alkohol pedig könnyebben vezethet szív- és érrendszeri betegségekhez, illetve felerősítheti a már meglévő ilyen jellegű gondokat” – sorolta az osztályvezető főorvos.

Ezeken túl fontosnak tartotta kiemelni a stressz és dep­resszió okozta problémákat.

„Sok nehéz sorsú ember van, akiket lelkileg rosszul érintenek az ünnepek, nehézséget okoz számukra az egyedüllét, a magány. És jól tudjuk, a pszichés labilitás is vezethet infarktushoz, okozhat keringési betegségeket, amelyek akár végzetesek is lehetnek” – magyarázta dr. Valikovics Attila.

De ha már a téli halálesetek gyakoriságát vizsgáljuk, meg kell említenünk azt is, hogy ez az az időszak, amikorra az immunrendszerünk legyengül – fogalmazott a főorvos. – Emiatt a már egyébként is meglévő betegségek súlyosbodhatnak, akár végzetesek is lehetnek.

Szezonális ingadozások

Négyszáz évvel ezelőtti vizsgálatok bizonyították először – Johann Peter Süssmilch berlini demográfus, lelkész vizsgálta 1741-ben –, hogy a halálozásban szezonális ingadozás figyelhető meg. A legkézenfekvőbb feltételezés az volt, az időjárás a hibás, a hőmérséklet-ingadozásra ugyanis különösen érzékenyek az idősek, mert a gyengébb immunrendszer nehezen tud megbirkózni az időjárás változásaival.

Miközben mindenki előtt ismert, hogy a nyári hőin­gadozások növelik a szív- és keringési betegségek számát, azt kevesebben tudják, a hideg idő is hasonló betegségekhez vezethet, hiszen az emberi szervezet számára az optimális hőmérséklet 15–20 fok között van. Éppen ezért a test nehezen birkózik meg a szélsőséges és változó hőmérséklettel. Hidegben, az erek összeszűkülnek, így növekszik a pulzusszám és a vérnyomás, ez ahhoz vezet, hogy a testnek több oxigénre lesz szüksége, mint amennyit a tüdő és a szív nyújtani tud. Akiknek problémájuk van a szívükkel, ezt gyakran nem bírják fizikailag. A hőmérséklet-csökkenés így lehet a következő szívinfarktus kiváltó oka.

N. Szántó Rita

 








hirdetés