Miért nem használ nekünk az ismerős csodadiétája?

Miért nem használ nekünk az ismerős csodadiétája?
© Illusztráció: bodybuilding.com
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Ennyire eltérőek lennénk? Mégis hogyan válasszunk?

Mivel a diétákat legtöbben fogyókúra céljából használják, a siker mérője sokszor a leadott kilók mennyisége. A diéta azonban étrendet jelent, és célja a szervezet harmóniájának megteremtése lenne az étkezés által. Ha egy étrend javítja az egyensúlyt, akkor jó az illetőnek, ha rontja, akkor rossz. Fogyni lehet azonban romló egyensúly miatt is, miközben szervezetünk belebetegszik az egyensúlyzavarba.
A személyre szabott diéta kiindulásként azt határozza meg, hogy milyen az alapvető makrotápanyagok – szénhidrát, fehérje, zsír – bevitelének optimális aránya az egyén számára. Első körben utána kell nézni, hogy a hagyományos dietetikai ajánlás szerint a bevitt tápanyagok aránya az összes energiabevitel százaléka szerint hogyan alakul. Vagyis mennyit vigyünk be szénhidrátból, fehérjéből és zsírból. Fontos azonban tudni, hogy ez az arány energiaarány, tehát nem a súly szerinti mennyiségi arányra vonatkozik. Itt lép először a képbe az a tudat, hogy minden embernél mások ezek az arányok. Hallotta, hogy például az Atkins-diéta jelentősen eltolódik a fehérje javára, és mégis vannak egyének, akik számára hosszú távon is jó ez az étkezés? És azt, hogy másoknak a vegetáriánus, megint másoknak a zsírmentes diéta az üdvözítő? Akkor érdemes elmerülni az anyagcsere-tipizálás elvei szerint a makrotápanyagok optimális arányában, ami anyagcsere-típusonként változik. Bizony: minden ember más-más típusba tartozik. Tehát nem jelentheti ki, hogy én vega leszek, vagy paleo szerint táplálkozom, ameddig meg nem ismeri a saját testét!

Nem vagyunk egyformák!

A tipizálás alapján személyre szabott diéta első vezéralakja dr. William Donald Kelly volt, aki az ’50-es években a saját hasnyálmirigyrákját meggyógyította teljesen vegetáriánus diétával. Ennek alapján éveken keresztül rengeteg embert, főleg rákos beteget gyógyított, ám voltak, akiknél a módszer nem vált be. Így kezdett a személyre-szabott táplálkozással behatóan foglalkozni, és arra a következtetésre jutott, hogy idegrendszerünk automatikus működéseinek egyensúlya határozza meg, kinek milyen táplálkozásra van szüksége.

Dr. George Wattson, ahogy az 1972-ben megjelent Nutrition and Your Mind című könyvéből kitűnik, a táplálkozás és az elme kapcsolatát vizsgálva hasonló következtetésre jutott, vagyis, hogy egyeseknek több zsírra és fehérjére, míg másoknak több szénhidrátra van szüksége, az eredeti arányokhoz képest. A legfontosabb tényező szerinte azonban az, hogy milyen a szervezet táplálék elégetési, feldolgozási képessége. Ez alapján megkülönböztetünk gyors és lassú égetésű típusokat. Szervezetünk a szénhidrátokból gyorsan tud energiát nyerni, és ez a táplálék gyorsítja is anyagcserénket. A fehérjék és zsírok lassabban biztosítják az energiát, és lassítják anyagcserénket.

Az anyagcsere különbözősége meghatározza a táplálékokhoz fűződő viszonyunkat, illetve viselkedésünket is. A gyors égetésű anyagcsere típusok ( fehérje típus ) éberek, pörgősek, türelmetlenek, míg a lassú égetésű anyagcsere típusok (szénhidrát típus) lassabbak, türelmesebbek.

HBN

Címkék: ,







hirdetés