Miért jó falun élni? Ha egyáltalán jó…

Akt.:
Életkép a megye legkisebb településén, Vekerden. Bónácz Józsefné otthonába kukkantottunk be
Életkép a megye legkisebb településén, Vekerden. Bónácz Józsefné otthonába kukkantottunk be - © Fotó: Kovács Péter
Hajdú-Bihar – A városban minden együtt van, ami a kényelemhez kell, mégis mindig akadnak, akik valami másra vágynak.

Ha igaz az, hogy vidéken, a kisebb falvakban alig van munkahely, ráadásul a piacon a zöldség vagy a tyúk sem feltétlenül olcsóbb, mint a városban, akkor óhatatlanul adja magát a kérdés: miért jó falun élni? Ha jó…

Ha elég szorgalmas

Orvos Mihály, Bagamér polgármestere szerint ha valaki elég szorgalmas, akkor faluhelyen viszonylag kis pénzből ki tudja alakítani az önellátó gazdaságát, ami ugye a városi panel 10. emeleti erkélyén nem menne.

– Az életrevaló családok kiskertjében megterem a zöldség, a gyümölcs, sőt állatot is tarthatnak kedvükre. Az ilyen embernek való a falusi lét, meg persze azoknak, akik meg tudják fizetni a piacon a szükségleteik árát, viszont a csend, a nyugalom és a tiszta levegő megfizethetetlen a számukra. A falusi ember még tudja, hogy mit eszik. Hangsúlyozom, ezek csak lehetőségek, a kiaknázásukhoz nélkülözhetetlen az emberi akarat – mondta.

Eszenyi Antal, Bedő polgármestere: nyugalom van, tiszta a levegő és este hazafelé tartva nem kell az embernek minden apró zajra összerezzenni, hogy mikor támadják meg. Munkahely tényleg kevés van, ezért egy kicsi település csak úgy tud megtartó erő lenni, ha rendezettek a közterületei, nem omlanak össze a házak, rendben van a temető, a játszótér, működik az internet, és persze normálisak az utak, ahol kerékpározhatnak a helyiek.

Kimozdítani a szekeret

Mikó Zoltán, Tiszagyulaháza polgármestere azzal kezdte, hogy az ő szépséges kis falujukat egy szekérhez szokta hasonlítani, ami elé a polgármester van befogva. Próbálja maga után húzni, de nem vagy csak lassan sikerül, ám ekkor beállnak mögé a helyiek és a szekér hirtelen lendületet vesz.

„Az, hogy így néz ki a falunk (mindenütt gólyafészkek és rengeteg virág), nagyrészt a közmunkásainknak köszönhető, itt ugyanis mindenki beállt a képzeletbeli szekér elé. A polgármester, aki reggel hétkor eligazítást tart nekik a napi teendőkről ugyanúgy, mint az a közfoglalkoztatott, aki betonlapot gyárt vagy virágot termeszt. Ez a falusi lét nagy előnye, igaz, másként nem is menne Tiszagyulaháza szekere” – fogalmazott.

Szőllős Sándor, Bocskaikert polgármestere szerint az biztos, hogy a nagyvárosban a komfortos élethez szükséges kellékek (az alap infrastruktúrától a szórakozási lehetőségekig) minden együtt van, sőt, a piaci árak sem feltétlenül drágábbak, mint falun.

– Ugyanakkor, a mai közlekedési viszonyok mellett mindez a bocskaikerti ember számára is percek alatt elérhető, és ha már unja a város zaját, akkor visszavonulhat a szűkebb pátriájába.

A polgármesteri hivatal épülete Bocskaikertben.
Bocskaikert - Egyre vonzóbb lakóhely Bocskaikert, sok az ideköltöző, a lakosság száma folyamatosan emelkedik. 1993-tól Bocskaikert lakossága megháromszorozódott – tudtuk meg Baloghné Kiss Judit jegyzőtől. A lakosság száma ma már eléri a 3 ezer 300 főt. Évente átlagosan 40 gyermek születik, jelenl...

Falun sokkal lassabb az élet ritmusa, csendesebb, tisztább a levegője, éppen ezért nyugodtabbak az emberek. Ha mindezt mérlegre teszi egy család, egyáltalán nem biztos, hogy a városi lakótelep mellett teszi le a voksát a falusi családi ház helyett.”

– Ebben a rohanó világban az életminőség felértékelődik, a nyugalomért folyó versenyfutásban pedig a vidéknek, a falunak egyre nagyobb előnye lesz. Itt az emberek még ismerik az utcabelieket, hiszen nemcsak virtuálisan tartják egymással a kapcsolatot – véli a települési vezető.

Tényleg, miért is?

Szabó József, Monostorpályi polgármestere is sokszor gondolkodott már azon, hogy miért éri meg vidéken maradni, mikor a városban minden van, munkahely meg leginkább csak ott van.

Arra jutottam, hogy a csend és a nyugalom sokak számára megfizethetetlen, ez adja a falvak vonzerejét. Persze ez leginkább az agglomerációban lévő településekre igaz, hiszen sokan vágynak alvóvárosban élni és az igaziba bejárni dolgozni.”

– Ha meg már kitelepül a család, akkor jó esetben felfog egy kis háztájit és egy idő után azon kapja magát, hogy már nem adná ezt az életformát semmiért. Ha nálunk egy kisgyerek egyedül megy az utcán, annak előbb-utóbb valaki biztosan megfogja a kezét és elkíséri az óvodába, az iskolába, vagy éppen a szüleihez hazaviszi; na, ez az, ami a nagyvárosban biztosan nem történik meg” – mondta Szabó József.

Nincs az a pénz, hogy…

Nekem nem tudnának annyit fizetni, hogy nagyvárosban éljek – jelentette ki határozottan Barabás Károlyné, Magyarhomorog polgármestere. Szerinte a városi ember számára ismeretlen fogalom az, hogy az utcán parkoló autójának nyitva maradhat az ajtaja, vagy lehúzva az ablaka, legfeljebb az eső esik bele, de más baj nem érheti. – Egészen más a falusi ember lelkülete, mint a városié. Nem jobb vagy rosszabb, hanem más. Szokták is mondani a városból érkező vendégek, hogy milyen csend és nyugalom van nálunk, mi pedig velük szívesen sétáljuk körbe a falut. Aki az állandó pezsgést szereti maga körül, annak nagyvárosban a helye, aki viszont csendes, nyugodt környezetre vágyik, az találni fog magának olyan lakhelyet, ahol akár nyitott ajtónál is alhat – vont párhuzamot Barabás Károlyné.

– Petneházi Attila –

 



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés