Miért is fontos a kapálás?

A kapálással alkalmassá tesszük a talajt a nedvesség befogadására
A kapálással alkalmassá tesszük a talajt a nedvesség befogadására - © Fotó: Archív
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Talán a leginkább nemszeretem munka a kertben a kapálás.

Szinte minden kertészeti tanács olvasásakor találkozunk olyan leírással, hogy „lazítsuk a talajt kapálással” vagy „nagyobb eső vagy alaposabb locsolás után lazítsuk a talajt” esetleg, hogy „egy alapos kapálás felér egy jó locsolással”. Mégis miről van szó ilyenkor?

Csökkenteni a párolgást

Kapáláskor nem csak gyomtalanítunk – a gyomok tápanyagot és nedvességet vonnak el a növényeinktől, de lombfelületükkel nagy mennyiségű nedvességet is elpárologtatnak a talajból. A kapálás egyik célja a talaj nedvességének megőrzése, illetve alkalmassá tesszük a talajt a nedvesség befogadására. Arra kell törekedni, hogy a talajban lévő víz nagy hányadát a növényeink párologtassák el, vagyis a talajból való párolgást minimálisra csökkenteni, a konkurens növényeket (gazokat) kiiktatni.

Ahol víz van, ott párolgás is van. A talaj mélyebb rétegeiben lévő nedvesség a talaj hézagain keresztül, a kialakult hajszálcsöves rendszeren át jut a felszínre és párologna el, ha nem kapálnánk. Kapálással azonban a talaj felső rétegében kialakult hajszálcsöves rendszert rongáljuk össze, így egy igen jó szigetelőréteget hozunk létre. (Nevezhetjük szigetelőrétegnek a kapálással elmozdított földet, hisz megakadályozzuk, hogy a nedvesség elpárologjon. A mulcsozásnak is ez az egyik lényeges pozitívuma, hogy a kihelyezett réteggel a párolgást csökkentjük le – a szerk.)

Tovább hasznosítják

Öntözés után, amikor a talaj felső rétege megszikkad, kapálással tudjuk megakadályozni, hogy a nedvesség az alsóbb rétegekből elpárologjon. Az újabb nedvesség (eső, öntözés) úgy lesz hatásos, ha a talaj felszíne nincs megtömörödve, mert a tömörödött talajon a víz el-, nem pedig lefolyik a mélyebb rétegekbe. Ha azonban megkapáltuk a talajt, a víz mélyre tud beszívódni, így a növények sokáig tudják hasznosítani.

A kapálás olyan mély legyen, hogy a gyökerek ne sérüljenek, illetve a kapálás mélységével határozhatjuk meg a „szigetelőréteg vastagságát”, amivel a talajban lévő vízpárát megállítjuk.

Minden esetben a gyökerek feletti talajréteget kell porhanyítani. A sekélyen gyökerezők, mint például az uborka, hagyma stb. növényeknél sekélyen kapálunk, szőlő, gyümölcsfák, évelők, bogyós gyümölcsöknél a talajt mélyebben kell kapálni, hogy a nedvességet az alsóbb rétegben tartsuk meg. Kapáláskor szellőztetjük is a talajt.

Mikor a magoncok megjelennek, kezdhetjük a kapálást. Ilyenkor a gyomokat irtjuk ki. Ne kapáljunk a magoncokhoz túl közel, mert a talajrögök felszakadásakor a magoncokat is magukkal rántják. A sorban kelő gyomokat kézzel gyomláljuk ki.

A palánták kiültetése után szintén kell kapálnunk, mert a talajt megtapostuk, tömörítettük, ilyenkor fel kell lazítani. A kapálás mélysége 8–10 cm legyen, növénytől függetlenül. Ezzel a mélykapálással a talajt fellazítva a gyökereket a mélyebb rétegbe „irányítjuk”. A további kapálás a gyomosodás, esőzések, öntözéstől függ.

gazigazito.hu