Mi lesz a szénbányászattal?

Akt.:
Mi lesz a szénbányászattal?
© Illudztráció: telegraph.co.uk
Hajdúszoboszló – Amikor a bányászatról beszélünk, a mélyművelésű szén- és ércbányászat jut az eszünkbe, mert ezek mindig meghatározó részei voltak a magyar bányászatnak. A jelen és a közel jövő azonban nem ilyen rózsás.

Bár hazánk szénben és ércekben nem szegény ország, azok főleg nem egy tömbben helyezkednek el, az előfordulásuk a jelenlegi technológiával nem teszi lehetővé, hogy gazdaságos legyen a kitermelésük, ezért ide kell telepíteni a megfelelő technológiát. Rövid távon éppen ezért nem lesz gyökeres változás az ágazatban – hallottuk a közelmúltbeli hajdúszoboszlói országos bányásznapi ünnepségen. (Magyarország utolsó, működő, mélyművelésű bányáját az év elején zárták be Márkushegyen.)

A környezettudatos szempontok

Az emberiség környezetszennyező és energiapazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rájuk, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve – vélik a szakemberek. Napjainkban a megújuló energia felhasználása eléri, vagy éppen alatta marad a fosszilis energiáénak, ezért, s a klímaváltozás miatt rövid távon nem lehet térnyerése a szénbányászatnak – erősítette meg dr. Nagy Lajos, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke az eseményen.

A lignit versenyképes

Szerencsére vannak sikeres ágazatok is: a Mátrai Erőmű nyersanyagbázisát adó, a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős, külszíni fejtésű lignitvagyonból versenyképesen állítanak elő villamos energiát. A társaság két külszíni bányája Visontán és Bükkábrányban található, ahol a lignit kitermelése külszíni fejtéssel történik. A külfejtéses bányászat technológiája szerint először el kell távolítani a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (agyag, iszap, homok stb.), majd aazokat vissza kell tölteni a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtés kimerült, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddőanyagot az előző terület gödrébe töltik.

A szoboszlói eseményen elhangzott a mátrai erőműblokk bővítésére a kormány felé irányuló kérés, hogy a lignitenergia-kitermelés vonalát erősíthessék.

Ma a kőolaj– és földgázkészletek döntő többsége hazánkban az Alföldön található. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén. Évtizedek óta sikeres és eredményes tud maradni az ágazat, sőt érdekeltségét a határon túlra is kiterjesztette – tudtuk meg.


Illusztráció: pinterest.com Illusztráció: pinterest.com ©

Az eseményen kiemelték, hogy ha némi „vérveszteség” árán is, de örülni kell a sikeres ágazatoknak, és reménykedni abban, hogy a bányászati tradíciókat továbbviszik – persze ehhez gazdasági technológiák kellenek. A magyar kormány hitet tett a bányászat létjogosultsága mellett – jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára a 65. bányásznap országos központi ünnepségén. Kádár Andrea Beatrix hangsúlyozta: a bányászat több évszázados múltra tekint vissza, szerepe ellátás-biztonsági szempontból ma is elvitathatatlan, ezért támogatja a magyar kormány a bányászat, a bányászati kultúra fenntartását.

HBN-BB


Szénbányászat Magyarországon

1990. és 2004. között a szénbányászat jelentős mennyiségi és minőségi változáson ment keresztül. Feketeszén-termelésünk 79,3 százalékkal, barnaszén-termelésünk 77,8 százalékkal csökkent, míg a lignit-termelés 68 százalékkal növekedett. A termelés struktúrájában a barnaszén vezető szerepét a lignit vette át, míg a felhasználás esetében a kibányászott szenet szinte már teljes mennyiségben erőművekben hasznosítjuk.

Energiaforrások

I. Ki nem meríthető energiaforrások:
Mennyisége nem korlátozott: szél-, nap-, árapály és geotermikus energia
Mennyisége korlátozott: termőföld- és a termesztett biomassza-energia
II. Kimeríthető energiaforrások:
Nem megújuló: fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik
Megújuló: természetes erdők

A magyar kormány hitet tett a bányászat létjogosultsága mellett
A magyar kormány hitet tett a bányászat létjogosultsága mellett – jelentette ki csütörtökön a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára Hajdúszoboszlón, a 65. Bányásznap országos központi ünnepségén.









hirdetés