Mi legyen a szemetünkkel?

Debrecen – Magyarországon a hulladéknak
csupán a tizenegy százalékát
hasznosítják újra, nyolcvan
százalékot a szemétlerakónon
helyeznek el, a maradék kilencet pedig
elégetik.


Ezeket a számokat összehasonlítva az
Európai Unió tagállamaival, nem
túl biztatóak a mutatók.


Németországban a szemét 68,
Ausztriában a 60 százalékát
használják fel újra, a
maradékot főként elégetik,
és csak kis részét
deponálják. A Napló zárt
levelezőrendszerében is
felvetődött a kérdés, mi
kellene ahhoz, hogy nálunk is a
kevésbé környezetszennyező
módot válasszuk a szemét
eltüntetetéshéz és melyik
lenne a legjobb megoldás.


 Ugyanis a legkárosabb a
szemétlerakók megléte, az
égetés azonban – a szakemberek
szerint – nagyban megnövelné a
közüzemi díjainkat.

Égetni kell?

Radnai Ferenc a következő
kérdést intézte a
levelezőknek és az illetékeseknek:
Magyarországon vajon miért a legrosszabb
megoldást választják a
kommunális hulladékok
„ártalmatlanítására”?
– A szemétégetés a
legolcsóbb módszer, Bécsben
körülbelül fele annyiba kerül a
fűtési energia, mint Budapesten.


Ennek az az oka, hogy ott nem szeméthegyeket
építenek, hanem elégetik a
másként nem hasznosítható
hulladék komponenseket –
vélekedik.

Kardos Marianna válaszából azonban
ennek épp az ellenkezője derül ki.


– Az unió részéről
alapvető elvárás az
elérhető legjobb
technológiára való
törekvés. Megvizsgálják, hogy
a lakossági díjak miként
viszonyulnak az átlag jövedelemhez.


Talán nem véletlen, hogy a jelenleg
futó, s előkészítés
fázisában lévő
hulladékos projektek egyike sem tartalmaz
égetőt. Az EU minden más
országában sem éri meg a
hulladékégetés, csak azon
jóléti országokban, ahol az
átlag jövedelemhez képest
elviselhető a
közszolgáltatásokra fordított
összegek mértéke –
magyarázta.

Magasabb díjak


A felvetésekre és
kérdésekre reagált Csonka
Tibor
, a Debreceni
Hőszolgáltató
Rt.
vezérigazgatója. – A lerakók
ellen sok jogos érv szól, egy viszont
mellette: a lakosság
szemszögéből ez a legolcsóbb,
és a mi népünk szegény
– mutatott rá, hozzátéve: Le
sem merem írni, hogy mennyivel kellene megemelni
a szemétszállítási
díjakat, ha megszüntetnénk a
lerakókat és
áttérnénk az
égetéssel, netán a még
modernebb teljes körű
újrahasznosítással
működő rendszerekre, ugyanis az
égető által termelt energia,
valamint az újrahasznosított anyagok
értéke csak töredékét
fedezik a szükségessé
váló beruházási és
működtetési költségeknek.


Ezzel Kardos Mariann is
egyetért. – Égető
esetén a hő hasznosítása
mellett is többszörösére
emelkednének a mai
szemétszállítási
díjak. Az AKSD szakemberi is
megvizsgálták a
hulladékégető
kérdését. A tanulmány
szerint a megyén túlnyúló,
regionális projekt lenne célszerű, a
fajlagos költségek csökkentése
érdekében. Az akkor kalkulált
díjak még így is a jelenlegi
szemétdíjak
többszörösét tennék ki.


 


 

Hová
tartunk?

Előzetesen megvizsgáltunk
minden lehetőséget,
úgymint: szén,
gázmotor, gázturbina,
geotermia, fásszárú
biomassza, lágyszárú
biomassza –
tájékoztatott Csonka Tibor.
– A vizsgálat azt mutatta,
hogy a jelenlegi szabályozási
környezetben még mindig a
gázmotoros erőmű a
leggazdaságosabb, de tekintve, hogy
ez nem a jövő
technológiája, az
értékelési rangsorban
következő
lágyszárú biomassza
(szalma, energianád, energiafű,
kukoricaszár, stb.)
tüzelésű modellt
választottuk – figyelembe
véve a környezetvédelmi
szempontokat is.