Mi a közös a Nagytemplomban és a krumplilángosban?

Akt.:
Dr. Mazsu János előadása
Dr. Mazsu János előadása - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A Debreceni Értéktár Bizottságnak az is hitvallása, hogy a helyi kiválóságok felmutatása a globalizációval is szembe megy.

Tudás és hit, értékőrzés és megújulás – ez a jelmondata a Debreceni Értéktár Bizottságnak, amelynek tevékenységéről és a számba vett kiválóságairól dr. Mazsu János tanácsnok, a testület elnöke tartott előadást kedden este a Méliusz Központi Könyvtárban, A múlt nyomában című programsorozat nyitórendezvényeként.

A Debreceni Értéktárat szokás Cívis Értéktárnak is nevezni, és ennek kapcsán Mazsu János felidézte, hogy a „cívis” jelző (amelyhez egyébként sajnos sok negatív jelző is tapadt) a mezőgazdasági jellegre is utal. Ez alapján például Hódmezővásárhelyt is mondták cívisvárosnak. A maradandóság, amellyel szintén szokás illetni Debrecent, a tartós vagy annak feltüntetett értékekre vonatkozik.

Ne merüljenek feledésbe

A Debreceni Értéktár Bizottság feltárja és népszerűsíti is az értékeket. Egyik jelképük a főnix, mivel Debrecennek sokszor kellett nagy válságból talpra állnia. Mazsu János hangsúlyozta: Debrecenben a reformkor óta vannak hasonló szervezetek, és az értékek bemutatása segíthet abban, hogy a szerves fejlődés újabb lépcsőfokát tehessük meg.

A Debreceni Értéktár Bizottság 2013 nyarán alakult meg, miután az Országgyűlés 2012. július 1-jén fogadta el a hungarikumokról szóló törvényt. Ez is megfogalmazza, hogy fontos a helyi értékek felkutatása, szükség van rájuk a szerves fejlődéshez. Ugyanakkor a helyi értékek felmutatása a globalizációval is szembe megy – húzta alá az elnök.

Fotó: Molnár Péter

Kategóriái között szerepel az agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás is. Cél az is, hogy egy adott közösségnek a múltjából fakadó, meghatározó teljesítményeit is számba vegyék, és ne engedjék feledésbe merülni a mai „konzumált” világban. Idetartoznak a természeti, szellemi javak, ötletek, művészeti alkotások és kézműves termékek is.

Értékesíthetővé tenni

Az utóbbiak közül Mazsu János a debreceni cseréppipát emelte ki, amiből anno évente 10 milliót gyártottak külföldre a mestereink. Szintén külön fejezetet szentelt az előadó a debreceni páros kolbásznak is, amiről elmondta többek között, hogy már 150 éve is négy földrészen volt világhírű. Lévén egészséges és jó minőségű, elnyerte a fogyasztók bizalmát. Az íze mellett a roppanóssága, a textúrája is lényeges. Versenytársa volt a bajor fehér kolbásznak is, és előbb marhahúsból készült, majd már kóser változatot is csináltak.

Az elnök szerint a parasztpolgár vállalkozni és kereskedni is tudott. A debreceni fazekasság is olyan érték, amit vissza kell hozni, és értékesíthetővé kell tenni. Az egyes termékek, tevékenységek eladhatóvá tételét a cívis mentalitás, a debreceni kultúra és műveltség is segítheti. Ugyanakkor a cívis mecenatúra is példaértékű, hiszen egykoron, aki sikeres lett, vissza is adott annak a közösségnek, amelynek köszönhette a sikereit. Az pedig, hogy kéz a kézben járjon a kultúra és az üzleti élet, ma is ildomos.

Eddig 104 nevezetesség

Mazsu Jánostól megtudhatták az érdeklődők azt is, hogy 2014-ben elsőként került a Debreceni Értéktárba a Nagytemplom, a Nagyerdő, a Református Kollégium, a Líciumfa, a Debreceni Egyetem, az Alföldi Nyomda, a Déri Múzeum, a gyógyfürdő és a Hortobágy is. A nemzeti kultúra kánonját alkotó művészek közül Csokonai, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Medgyessy Ferenc, Tóth Árpád, Fazekas Mihály, az Ady társaság, a Csokonai Kör, Méliusz Herbáriuma, valamint Déri György hagyatéka is a város hivatalos büszkeségei közé került.

Fotó: Molnár Péter

Értéktárban van mellettük a virágkarnevál, a nyári egyetem, a nemzetközi betlehemes találkozó, a debreceni fürdőkultúra, a nemzetközi Bartók-kórusverseny. Debreceni kerámia, fazekasság, ötvösség, mézeskalács, debreceni kézművesség, amelyen belül külön érték a debreceni kisbunda hímzése és a debreceni gyöngyös párta is. A gasztronómiai kategóriát a páros kolbász mellett a debreceni töltött káposzta és a méz is gazdagítja. De a kiválóságok listájára kerültek debreceni sportolók, Makoldi Sándor életműve (amelynek egyben tartása kötelessége a városnak, akárcsak a Déri-hagyatéké), továbbá egy csilifeldolgozó társaság is, amely – Mazsu János megfogalmazása szerint – „kenterbe veri” a mexikóiakat is.

Eddig egyébként 104 nevezetesség szerepel az értéktárban. Új befogadás Kiss Árpádné népi iparművész, dr. Nagy Gyula néprajzkutató, a krumplilángos Zelenák-féle hagyományos vásári változata, valamint az egyik karate-sportegyesület is – ismertette Mazsu János. A következő előadás a tervek szerint március 27-én lesz a könyvtárban.

– Vass Attila –


Debrecen - Értékeink nyomában – Debreceni Értéktár címmel tartott előadást dr. Mazsu János tanácsnok, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke (lásd a fotón) kedden délután, a Méliusz központi könyvtárban. A Múlt nyomában című programsorozat nyitórendezvényéről később tudósítunk részletesen. Fotó: ...