Meteorológia: jóslás vagy előrejelzés

Meteorológia: jóslás vagy előrejelzés
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – A felhőképződésről, az előrejelzések pontosságáról és a veszélyes időjárási jelenségekről is szó volt Tóth Tamás meteorológus hétfői előadásán az Agórában.

2015 a fény éve, a nemzetközi kezdeményezéshez a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara több programmal is csatlakozott: június 1-jén Tóth Tamás, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa tartott előadást Süss fel nap! címmel az Agórában, melynek központi témája a fény évéhez kapcsolódóan a napsütés volt.

– A Nap a Föld legnagyobb energiaforrása, fedezi az összes légköri folyamathoz szükséges energiát, ezért életünk egyik legmeghatározóbb eleme a napsugárzás – kezdte Tóth Tamás, aki a napsütés fontosságának bemutatása mellett az időjóslás vagy előrejelzés örök kérdésre is megpróbált közérthető választ adni előadásában.

Az érdeklődők többek között olyan érdekességeket tudhattak meg, hogy a Föld gömb alakja miatt a Nap energiájának csak negyede érheti el a bolygót, a légkör vízkészlete pedig 10 nap alatt teljesen kicserélődik. Tóth Tamás bemutatta a legfontosabb felhőfajtákat, a felhők képződésének folyamatát, illetve a csapadékok különböző formáit.



A megfigyelések kapcsán a meteorológus kiemelte: bár az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fejlődött a technika, de a legpontosabb méréseket mai napig a meteorológiai ballonokkal felbocsátott rádiószondák adják, ezek nélkül nem is tudnának pontos előrejelzéseket készíteni. Naponta több ilyen ballont is felküldenek, melyek 30-35 kilométer magasságig jutnak fel, és 2 másodpercenként küldenek adatokat.

– A mérőhálózatnak köszönhetően hatalmas adatmennyiséget kapunk, amelynek nemcsak a feldolgozása, hanem a továbbítása is komoly kihívást jelent, ezért bonyolult távközlési rendszereket, valamint szuperszámítógépeket kell használnunk a megfelelő információk kinyeréséhez – hangsúlyozta Tóth Tamás.

A technikai részletekről szólva a meteorológus az időjárás-jelentés kulisszatitkaiba is beavatta a hallgatóságot, akik így megtudhatták, mire kell figyelnie a meteorológusnak, miközben a várható időjárásról nyújt tájékoztatást.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

– A földön tapasztalható katasztrófák jelentős részéért is különböző légköri jelenségek a felelősek – mutatott rá Tóth Tamás, példaként említve az árvizeket, szélviharokat, melyek sokszor egész településeket törölnek el a felszínről. Az időjárás okozta károk nyomán Tóth Tamás bemutatta az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző rendszerét is.

Az előadás végén természetesen a várható időjárásról is szó esett: a következő napokban napos, meleg idő várható a térségben, ugyanakkor a meteorológus legfontosabb tudnivalóként hozzátette: 100 százalékosan pontos előrejelzések nincsenek, legfeljebb 7-10 napra adható előre napokra, időjárási elemekre lebontott prognózis, s az időtartam növelésével csökken az előrejelzések pontossága.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés