Mennyire fontos egy írógép?

„A fiatalok körében szerintem már nem olyan éles a román–magyar viszony.”
„A fiatalok körében szerintem már nem olyan éles a román–magyar viszony.” - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Láng Zsolt író apró, ám annál fontosabb pillanatoknak köszönheti karrierjét.

Amikor az írás nem a megszokott formában, hanem érezhetően más módon megy, akkor indul be igazán egy-egy szöveg – árulta el Láng Zsolt szerdán, a FISZbook beszélgetéssorozat újabb állomásán.

Szirák Péter egyetemi tanár leginkább arról kérdezte a József Attila-díjas írót, esszéistát, hogyan alkot, kiknek köszönheti, hogy ezt a pályát választotta, milyen élmények segítették, segítik munkájában, milyen különbözőségek vannak a magyar és a román irodalmi élet között, hogyan viszonyul azokhoz a helyekhez (Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Berlin, Chicago), ahol hosszabb időt töltött.

Nem szeretek utazni, ellenben hamar megkedvelem az adott úti célomat, ahonnan aztán mindig nehéz szívvel jövök el” – vallotta be. Szatmárnémetit egyébként olyan városnak látja, amelynek nem tettek jót az erőszakos kitelepítések, majd az elvándorlások és betelepítések; Berlinben megtapasztalta, milyen embernek lenni; Chicagóban pedig a nagy terek, és a társadalom egységes sokszínűsége fogta meg.

Bestiárium

Láng Zsolt fő műve a négyrészes Bestiárium Transylvaniae regényfolyam. Ennek kapcsán az író elárulta, az ihletet az 1700-as években alapított, tekintélyes gyűjteménnyel bíró könyvtárban, a Teleki tékában „szerezte”: egy kötet lapozgatása közben hatalmas, szétlapított szúnyogra bukkant, s elgondolkodott rajta, mi lehet e lény története, kinek a vére lehet az oldalra fröccsenve. (A bestiárium műfajának lényege egyébként mindenféle elképzelt teremtmények kitalált, ám szakszerű leírása – Láng Zsolt ezt a keretet használta fel különböző történelmi események felelevenítésére.)

Az írógép

Arra, miként lett író, kik hatottak rá, azt felelte: nincs konkrét személy, aki inspirálta volna. Ellenben az az alkalom meghatározó élmény volt számára, mikor egy festőnő ismerőse odaadott neki egy írógépet, hogy javítsa meg: gyorsan végzett vele, kipróbálta, s beszippantotta az írás – hiába próbálták korábban lebeszélni e tevékenységről. A szomszéd országok viszonyáról pedig elárulta, sok Romániában élő alkotó sikeresebb lehetne, ha nem magyar nyelven írna, ettől függetlenül elismertek az olyan szerzők, mint például Bodor Ádám.

A fiatalok körében szerintem már nem olyan éles a román–magyar viszony, leginkább azért, mert világot látott emberekről van szó. Megszűnőben van a vad román nacionalizmus” – fogalmazott Láng Zsolt.

HBN–VÉZS



Sporthírek






hirdetés