Szilveszteri praktikák, újévi jóslatok

A szokások ma falun és városon egyaránt a hangos, vidám óévbúcsúztatást követelnek tőlünk, ilyenkor illik, sőt szinte kötelező a jókedv. Amikor trombitaszóval, petárdákat robbantgatva (igaz, ez már tilos – a szerk.) mulatunk, nem is gondolunk arra, hogy milyen ősi, bőségvarázsló és gondűző mágikus praktikákat idézünk.

A nép körében elterjedt ősi szilveszteri szokások és babonák legtöbbje az időjóslással kapcsolatos, ami nem is csoda, hiszen a földből élők egész évi megélhetését befolyásolta az időjárás. A népi hiedelmek szerint, ha az új esztendő első napján szépen süt a nap, akkor jó év lesz.

Tollapogácsa

A szilveszter esti és újévi étkezéseken számos mágikus termékenység-, bőség- és egészségvarázsló, jósló étel szerepel. Sok területen szeretik a szemes terményeket (rizs, köles) és a hüvelyeseket (bab, lencse) akár levesben, akár más formában, mivel a babona szerint a sok apró mag a pénz bőségét hozza a házhoz. Sok háznál a lencsefőzelékbe mandulaszemet vagy más apróságot főznek. Hajadon lányok közül akinek kimerik, az az új évben férjet talál. Minél kevesebben ülnek az asztalhoz, annál nagyobbak az esélyek (legjobb, ha egyedül étkezik a leány). Más vidékeken néha szó szerint életbevágóbb jóslásokat is végeztek.

A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek. A pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük. A tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akié megégett, az nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést. Hogy ezt hogyan intézték, azt nem lehet biztosan tudni. Mindenesetre az így kijelölt áldozatnak talán érdemes volt édes kukoricamálét enni az új év első napján, hogy a – számára utolsó – esztendő édes legyen. Az újévi malac szintén nem véletlenül került a szilveszteri menü élére.

Amerre túr...

Faluhelyen jól tudják, hogy a malac befelé túr, így a szerencse is befelé jön. Ugyanez okból nem javasolható a baromfi fogyasztása, hiszen az kifelé kaparná a házból a szerencsét. A hallal jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken ugyan szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont éppen baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

Magyar Virtuális Enciklopédia

Szilveszter – december 31.; az esztendő utolsó napja. Összefonódik az évkezdet ünnepével, az újévvel, amely Julius Caesar naptárreformja után került január 1-jére, általánossá pedig csak a Gergely-naptár bevezetésével (1582) vált. A keresztény egyház erre az időpontra a circumcisio (Jézus körülmetélése) ünnepét tette. A szilveszteri-újévi hiedelmek és szokások a karácsonyi hagyományokhoz, rítusokhoz is kapcsolódnak. A szilveszteri ételfogyasztási szokások máig hordozzák a bőségvarázsoló mágia elemeit (lencsét, disznóhúst kell enni, tilos a szárnyas, a hal fogyasztása). A zajkeltés szintén ma is élő szokás (petárda, trombita), célja egykor az ártó hatalmak távol tartása, elűzése volt. A bőségvarázslás és a zajkeltés összefonódik a moldvai csángók hejgetésében. Ennek szövege a búza élettörténetét mondja el; házról házra járva adják elő, ostorpattogtatással, furulyával, dobbal és az ún. bikával (mély hangot adó zajkeltő eszköz) zajonganak hozzá. Célja a következő évi gazdag búzatermés biztosítása. A jósló szokások egyaránt irányultak az időjárásra (hagymakalendárium), a halálra, betegségre (pogácsa), szerelemre, házasságra (ólomöntés, gombócfőzés). Zenével, tánccal, az éjszaka átvirrasztásával szokás köszönteni az ünnepet. Az újévi szerencsekívánás régebbi formája a házról házra járó köszöntés, később a képeslapra írt jó kívánság, újabban a mobiltelefonon küldött SMS-üzenet.

Hagymakalendárium és a nagy Ő...

Hagymakalendárium. Hogy mi is az? Ez a „kalendárium” úgy készült, hogy szilveszter este 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd újév reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas lesz az idő, sok csapadékra lehet számítani.
Melyik lány ne lenne kíváncsi, hogy vajon ki lesz a nagy Ő, kinek a személyében találja meg majd jövendőbelijét. Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrják a lányok a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsőként jön fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott. Természetesen nem főzik bele az olyan fiúk nevét a gombócokba, akik amúgy sem tetszenek, így nem kell azon a kellemetlenségen keresztülmenni, hogy kikosarazzák az illetőt.

Kinek lesz „malaca”?

Szilveszter estéjén jól meg kell fontolnunk, hogy mivel terítjük meg az ünnepi asztalt, hiszen amit aznap éjjel elfogyasztunk, az hatással lehet az elkövetkezendő évünkre. Egy nagyon régi mondás is úgy tartja, hogy: „Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is.”
Manapság kevesebben fogyasztanak sertéshúst, mert sokan a benne lévő kalóriát veszik alapul, így a fehérhúsok e szempontból kellemesebb megoldásnak tűnnek. Pedig még ma is kimondottan nagy segítségünkre válhat az, ha a szilveszteri menüben helyet kap a malacsült. A hiedelem szerint, mivel a malac előre túr az orrával, így kiássa nekünk a szerencsét, sőt, ha a kurta farkát megmarkoljuk, még inkább garantált lesz számunkra a siker. Ezzel ellentétben szerencsétlenséget jelent, ha lábasjószágot vagy szárnyast fogyasztunk, mivel azok hátrafelé rúgnak, illetve kaparnak, elriasztva előlünk Fortunát. Érdekes, hogy a halfogyasztásról eltérő vélemények alakultak ki a különböző tájegységeken. Egyesek azt mondják, ha halat eszünk az ünnepi estén, akkor elúszik a szerencsénk, mások pedig úgy vélik, hogy a hal bőre a pénzérméket jelképezi, így többen halpikkelyeket hordanak a pénztárcájukban.
A hagyomány úgy tartja, hogy az új év első napján szemes termékeket kell ennünk ahhoz, hogy meggazdagodjunk, így többen készítenek bab- vagy lencsefőzeléket. Ha az étkezésen kívül a nadrágunk és kabátunk zsebébe is lencsét helyezünk, akkor meggyorsíthatjuk vagyonunk gyarapodását.