Mélyen zsebbe kell nyúlnia annak, aki a nagyobb birtokokra megy rá

Akt.:
Hétfőn megkezdődött az állami tulajdonú földek értékesítése Hajdú-Biharban
Hétfőn megkezdődött az állami tulajdonú földek értékesítése Hajdú-Biharban - © Fotó: Matey István
Debrecen, Hajdúdorog – Az eddig bejelentett legnagyobb állami földbirtok mintegy 259 hektár, és Hajdúdorogon lelhető fel.

Óriási lehetőséget kínálnak a most induló állami földárverések arra, hogy valakik nagyobb, egybefüggő területeket vásároljanak. Bár egy-egy sikeres üzlet nyélbe ütése nem feltétlenül lesz olcsó mulatság. Az eddig hivatalosan is bejelentett, legnagyobb állami birtok csaknem 259 hektár, és Hajdúdorogon található.

2030-ig bérlik

A 259 hektáros hajdúdorogi területet szántó, legelő, rét és „kivett saját használati út” művelési ágként sorolták be, de mindegyik alrészlet egy helyrajzi számon szerepel. Ezt az állami földet a Nemzeti Földalap (NFA) tájékoztatása szerint a Tedej-Befektető Mezőgazdasági Kft. bérli, és 2030-ig aranykoronánként 1250 forintot fizet érte. A területet az állam 614,5 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg. Az agrárszektor.hu információi szerint tíz körüli lehet azoknak a licitre bocsátott állami birtokoknak a száma, amelyek meghaladják a kétszáz hektárt, a száz hektár körülieké viszont sokkal több.

Ugyanakkor számos árverési hirdetményből kitűnik, hogy az összefüggő nagyobb állami földeket – ahogy az említett 259 hektáros területet is – hektáronként 2–3 millió forintért akarják eladni, ami jóval meghaladja a piaci átlagárat. Egyáltalán nem rendkívüli, hogy a nemzeti földalapkezelő szervezet száz hektár körüli földrészleteket árvereztet.

Zsebbe kell nyúlni

Persze ekkora birtokok megszerzéséhez az esetek többségében a földre áhítozónak mélyen a zsebbe kell nyúlni, hiszen a vásárláshoz több százmillió forintra lehet szükség. Ezért a nagyobb birtoktesteknél arra lehet számítani, hogy jellemzően nem a gazdák, hanem inkább spekulánsok, illetve azok a tőkeerős agrárbefektetők juthatnak szóhoz, akik megszervezhetik cégeik bérelt állami területeinek megvételét. Emiatt a szakértők szerint valószínűsíthető, hogy sok földárverésen nem lesz licit, mivel egyetlen vevő lesz csak jelen a teremben. A gazdálkodókat egyébiránt az is elriaszthatja a meghirdetett földterületek megvásárlásától, hogy hosszú ideig nem művelhetnék a megvett földeket a hatályos bérleti szerződések miatt. További probléma, hogy bár a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a vásárlóknak maximum 300 millió forintos hitelt nyújt 10–20 százalékos önerő mellett, valószínűsíthető, hogy a gazdálkodók a nagy birtokok megszerzéséért így sem mernek, vagy tudnak érdemben labdába rúgni a licitálásokon. Nem beszélve olyan esetekről, mint például az említett hajdúdorogi, amikor a 600 millió forint feletti vételárhoz a 300 milliós fejlesztési banki hitel is kevés.

Ezért – figyelembe véve az általában hosszú lejáratú bérleti időt is, amely miatt új tulajdonosként sokáig nem lehet hozzáférni a megvett állami földekhez – a nagy birtoktestekért inkább olyan spekulánsok szállhatnak ringbe, akik megfelelnek a helyben lakó földművesek kritériumainak és/vagy kellő tőkét tudnak mozgatni a vásárlásokhoz – véli az agrarszektor.hu.

Családtagok révén

Másrészt – mivel az ilyen nagy állami területeket általában agrártársaságok művelik – a tőkeerős bérlőcégek tulajdonosai is megszervezhetik, hogy a meghirdetett földeket megvegyék. Ehhez több földműves vevő (családtag) kell, akik egyenként maximum 300 hektárt vásárolhatnak.

HBN–PA


Mihez képest 20 kilométer?

A földforgalmi törvény alap­esetben elővásárlási jogot keletkeztet azon földműveseknek, akiknek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja az adott földterület 20 kilométeres körzetében fekszik. A 20 kilométeres távolság ténylegesen az adott föld fekvése szerinti település közigazgatási határa és a földműves lakóhelyének közigazgatási határa közötti távolság, amit közúton vagy mindeni számára elérhető magánúton kell mérni. Előfordul, hogy a gazda gépkocsival leméri a távolságot a két lakott területet jelző tábla között, csakhogy ez nem minden esetben esik egybe a település közigazgatási határával.

Vidéken él a parasztbecsület: megkezdődtek a földárverések
Debrecen – Megyénkben az első árverési napon nem taposták egymás sarkát a gazdák az állami földekért.




Sporthírek






hirdetés