A saját magát jobboldali közgazdászként aposztrofáló, az első Orbán-kormány munkájában élénken közreműködő szakember hangsúlyozta: bár az új programról a kabinet részéről azt mondják, hogy az strukturális változásokat hoz, ez nem igaz, valójában csak új bevételeket igyekszik teremteni. Amelyek között – tette hozzá – van jó ötlet, mint az elektronikus útdíj, de például a tranzakciós adóról elsőre azt hitte, hogy vicc.
– A gazdaság szempontjából az az üdvös, ha a pénz forgási sebessége nő. Ez az adó pont az ellenkező hatást váltja ki, hiszen a pénz mozgását adóval terheli. A nagy cégek ki fogják kerülni ezt a sarcot azzal, hogy külföldi címet jelölnek meg telephelyükként – mondta Mellár Tamás, aki elítélően szólt az egykulcsos jövedelemadózásról. Mint említette, 500 milliárd forint esett ki így az állami költségvetésből, s jelent meg a bruttó 280 ezer forintnál többet keresőknél. Ezzel a többlettel azonban a jómódúak nem a gazdaságot élénkítették, ahogy azt Matolcsy Györgyék várták, hanem a megtakarításokat növelték, illetve luxuscikkeket vásároltak belőle, főként az importot erősítve. Ezt a félezer milliárdot sokkal hasznosabb lett volna a kis- és középvállalkozásokra fordítani oly módon, hogy állami szerepvállalással piacot építsenek a számukra, s olyan beruházásokat hajtsanak végre, amelyek egész vállalkozói közösségeknek hajtanak hasznot (tejfeldolgozók, szárítók, hűtőházak építése, stb.).
Bár a kormány azt sulykolja, hogy az egykulcsos adózással a középréteget kívánja gyarapítani, Mellár szerint valójában ez jó előre megfontoltan a felső réteg erősítését szolgálja. A közgazdász többször beszélgetett négyszemközt Orbán Viktorral első miniszterelnöki ciklusában, s úgy látja, hogy a politikus a 2002-es, a Fidesz számára teljes hidegzuhanyként ható választási vereség után lépett más útra. – Orbánban akkor születhetett meg a gondolat, hogy Magyarországon még nem lehetséges egyszerre piacgazdaságot és demokráciát csinálni. Mert Magyarország ma is feudális viszonyok között él, s nem alulról kell építkezni, hanem felülről uralni a rendszert. Monopolhelyzetbe hozni a magyar nagyvállalkozókat, s az egzisztenciális szálakon keresztül majd ők biztosítják, hogy az alattuk lévők a kívánt pártra szazavazzanak. Ha a földesúr katolikus, majd a jobbágyot is azzá teszi – élt a hasonlattal.
Ha a földesúr katolikus, majd a jobbágyot is azzá teszi
Mellár Tamás
| Fakarddal tankok ellen |
| Mellár Tamás – mint hangsúlyozta – érteni véli azt a szemléletet, amivel a kormány elindult 2010-ben, s melynek lényegi része, hogy jelentősen mérsékelnék a külföldi tulajdonú vállalatok súlyát a magyar gazdaságban, és inkább a hazaiakat hoznák helyzetbe. – Én sem repesek attól, ha sok külföldit látok, akik jelentős pénzt visznek ki komolyabb értékteremtés nélkül. De kis, nyitott, sebezhető gazdaságként az ilyen háború nem megnyerhető, olyan, mintha gyerekeket küldenénk fakarddal az amerikai tankok ellen. Januárban a 324 forintos euróval a külföld Magyarországot csuklóztatta, s az árát a magyar állampolgárok fizették meg – jegyezte meg a Pécsi Egyetemen oktató 58 éves közgazdász, aki elhúzódó tárgyalásokra számít az IMF-el. – Mindkét részről a „húzd meg, ereszd meg” taktikája zajlik, ezért az ősz előtt egyáltalán nem számolok a megállapodással. Főleg, hogy mint azt már Fellegi Tamás is elismerte, az egykulcsos adó is a tárgyalások része lehet – indokolta. |