Mekkora kárt okozna egy hidrogénbomba Debrecenben?

Akt.:
Trócsányi Zoltán fizikus
Trócsányi Zoltán fizikus - © Fotó: Matey István
Debrecen – A több ezer kilométeres távolság miatt nem kell aggódnunk azért, hogy bennünket közvetlen hatással fenyegetnek az atombombatesztek.

A hónap elején Észak-Korea kísérleti robbantást hajtott végre, amelyben egy – saját bevallásuk szerint – 120 kilotonnás hidrogénbombát teszteltek. Trócsányi Zoltán fizikus elmondta, ez közel tízszer akkora erejű pusztítást tudna végezni, mint a II. világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott 15-20 kilotonna közötti atombomba. Ennek ellenére Magyarország és Európa nincs közvetlen veszélynek kitéve az ezekhez hasonló földalatti robbantások miatt.

Robbantás föld felett és alatt

A bombákat eleve háromféleképpen próbálhatják ki, földfelszínen, levegőben, illetve a föld alatt. Eleinte az első kettő volt a megszokott, majd ezután tértek át a földalatti tesztekre, amikor is mély lyukat fúrtak a földbe, amelybe belehelyezték a bombát, majd felrobbantották. – A földfelszíni kísérleti robbantások után a légköri radioaktív sugárzás jól kimutathatóan megnő, ez főleg az 1950-es években volt jellemző. Akkor próbálkoztak ugyanis földfelszíni, valamint légköri robbantásokkal a nagyhatalmak. Ekkor is olyan helyeken, ahol kicsi volt a népsűrűség, hogy minél kevesebbeket veszélyeztessen – hangsúlyozta a fizikus.

Hozzátette, a földalatti robbantások még ennél veszélytelenebbek, ugyanis a légkörbe csak nagyon kevés káros anyag jut ki. Ez azonban nem azt jelenti, hogy teljes mértékben biztonságosak. Az viszont megnyugtató, hogy Észak-Korea elég messze van, ezáltal pedig nehezen juthat el Közép-Európába a radioaktív sugárzás. Arról azonban kevés a tapasztalat, hogy ennek mekkora károsító hatása lenne az emberi szervezetre.

Szerencsére a nagyhatalmak leálltak ezekkel a próbákkal, viszont több kisebb ország ma is előszeretettel mutatja meg ezek által, hogy számolni kell velük.

– Helyben azonban ezek a próbák nagyon veszélyesek, ugyanis a robbanások átrendezik a föld szerkezetét, amelynek súlyos következményei lehetnek a későbbiekben – jelentette ki a fizikus.

Atom vagy nem atom

Trócsányi Zoltán elmondta, az atombombáknak három fajtája van: az atommag-hasadási bomba – ezt nevezzük tévesen atombombának –, a hidrogén vagy fúziós bomba, valamint ezeknek egy jóval összetettebb keveréke.

Az elsőben az atomok felhasadnak két vagy három részre, ami által hatalmas energiák szabadulnak fel, ezáltal okoz nagy pusztítást. A második esetében az atommagok összeütköznek és össze is olvadnak, ezért jöhet létre a robbanás. – Ehhez azonban hatalmas energia kell, amelyhez szükség van magára egy hasadási bombára is, mivel csak ezzel lehet beindítani a folyamatot. A fúzióhoz olyan hatalmas nyomásra és hőmérsékletre van szükség, amilyen a Napban is uralkodik, és amit másképp nem lehet elérni – vázolta fel röviden a működését.

hb1

Kim Dzsong Un, Észak-Korea vezetője megszemléli egy – feltehetően – bomba fémköpenyét | Fotó: AFP/KCNA VIA KNS

Kifejtette, utóbbit azért hozták létre, mert hasadási bombából nem lehet tetszőlegesen nagyot előállítani. – Az atombombák erejét azzal szokták kifejezni, hogy hány tonna TNT (tri­nit­ro­toluol) felrobbanásával egyenértékű energia szabadul fel a robbanás során. Az atombombák néhány tíz kilotonnásak lehetnek csak, míg a fúziós bombák az ezer kilotonnát is elérhetik. Ráadásul a hidrogénbomba mérete jóval kisebb, így azokat könnyedén beépíthetik a rakétákba – jegyezte meg.

Észak-Korea a legutóbbi robbantásával el tudja hitetni a világgal, hogy tényleg van hidrogénbombája, viszont a fizikus szerint az is előfordulhat, hogy egyszerre több atommagbombát robbantottak fel.

Egy megyére hatással lenne

Egy 120 kilotonnás hidrogénbombának akkora ereje van, hogyha azt például Debrecen főterén ledobnák, akkor a városból semmi nem maradna. Ez maga csak a közvetlen hatás, emellett lenne még radioaktív és elektromágneses sugárzás is. Előbbi a légkört szennyezné be, míg utóbbi minden éghető anyagot meg­gyújtana a város területén.

– A radioaktív szennyezésnek többlépcsős a hatása. Többsége rövid ideig veszélyes az élő szervezetre, de olyan is van, amely hosszú ideig szennyezné a környezetet.

Egy ekkora bombának a közvetlen radioaktív hatása, a debreceni példánál maradva, az egész megyére kiterjedne, és a légköri áramlások iránya szabná meg a távolabbi hatásait”

– vázolta fel.

HBN–BR


Teendők, ha megnőne a radioaktivitás

A fizikus hangsúlyozta, nagyon kicsi az esélye, hogy a közelünkben robbanás történjen, viszont azt nem lehet kizárni, hogy egy esetleges közép-európai robbantás után ide is elérjen nagyobb mennyiségű radioaktív sugárzás. Ebben az esetben be kell zárni minden ablakot, majd zuhanyozás után be kell bújni a paplan alá, valamint érdemes maszkot viselni, hogy a szennyezett részecskék ne érintkezhessenek a bőrrel, valamint ne kerüljenek be az ember szervezetébe. Néhány nap után a sugárzás egy része szétoszlik és kihull, így nagyfokú egészségkárosító hatása már nem lesz.


ab
Debrecen - Nézzük, olvasóink mennyire látják reális veszélyét egy esetleges atomháborúnak. – Nem látom veszélyét ennek. Szerintem kicsit hasonló a helyzet, mint a hidegháború idején. Inkább erőfitogtatásnak tűnik a mostani helyzet Észak-Korea részéről – fejtette ki Nemes Sára. Nemes Sára – ...



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés