Megszületett a Szűz Anya

Akt.:
A tavalyi Kisboldogasszony-napi búcsú Máriapócs főterén dr. Orosz Atanáz püspökkel (középen)
A tavalyi Kisboldogasszony-napi búcsú Máriapócs főterén dr. Orosz Atanáz püspökkel (középen) - © Fotó: Görögkatolikus Metropólia
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Ma van Kisboldogasszony napja, a katolikusok ilyenkor Istenszülő Szűz Mária születését ünneplik.

Mária világrajövetelének körülményeiről a hiteles evangéliumokban semmiféle híradást nem találunk. A II. században keletkezett Jakab ősevangéliumból tudhatunk meg részleteket az Istenszülő életéről. Ebben olvasható, hogy Mária szülei: Joákim és Anna idős korukig gyermektelenek voltak. Egy angyal felkereste a pusztában szomorkodó Joákimot és az otthon sírdogáló Annát Isten üzenetével, miszerint olyan gyermekük születik, akiről az egész földkerekségen beszélni fognak. Amikor a várandósság hónapjai leteltek, leányt szült és a Mária nevet adta neki.

Zarándokok napja

Fontos búcsújáró nappá vált azóta a szeptember 8-a, Máriapócs ilyenkor megtelik az ország különböző részeiről érkező hívőkkel. Régen a gyalogos zarándoklatot a szabolcsi településre a legtöbb helység hívő közössége megtette.

A csoport élén valaki a feszületet vitte, utána haladt a búcsúvezető, az előénekes. Éjszaka csűrökben aludtak, ott, ahol rájuk esteledett. Azokban a falvakban, ahol elhaladtak, sok helyen a kapu előtt kancsóval várták a búcsúsokat, és vízzel kínálták azt, aki megszomjazott. Útközben máriapócsi énekeket énekeltek, ha útszéli kereszt vagy templom előtt haladtak el, letérdeltek és imádkoztak. Pócsra érve a lobogókat a templom oldalához támasztották, a búcsúsok szokása volt, hogy térden megkerülték a kegytemplomot. A búcsúban meg­gyóntak, megáldoztak, részt vettek az ünnepi misén.

Női dologtiltó, szénaszentelő

A Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján olvashatunk a Kisasszony napjához kötődő hagyományokról is. Azt tartották országszerte, hogy aki nézi a napfelkeltét, meglátja benne Máriát, és a nap rózsát dob az Istenszülő tiszteletére. Női dologtiltó nap, emellett hagyományos vetőnap, mert ilyenkor a gabonát nem érheti baj; a Kisboldogasszony napja előtt gyűjtött tojásból keltetnek csirkét; régen ezen a napon a templomban szénát, kukoricát és almát szenteltettek, mert ezeket a jószág betegségei ellen hatásosnak vélték.

HBN


Máriapócson szeptember 8-án és 9-én tartanak búcsút. Itt elérhető a részletes program.

A debreceni görögkatolikus főszékesegyházban a szertartásokat a hétköznapi ünnepi rend szerint végzik. Az ünnep előestéjén, pénteken 18 órától virrasztás (vecsernye, lítia, utrenye) lesz az esti Szent Liturgia után.