Megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben

Akt.:
Budapest, 2016. június 9. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatót tart az egészségügyi ágazatban megszületett bérmegállapodásról az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2016. június 9-én. Balról Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, jobbról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke.
Budapest, 2016. június 9. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatót tart az egészségügyi ágazatban megszületett bérmegállapodásról az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2016. június 9-én. Balról Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, jobbról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. - © MTI Fotó: Kovács Attila
Budapest – Megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtök délelőtt Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Balog Zoltán az ágazati reprezentatív szakszervezetek, a velük stratégiai partnerségben lévő szakmai kamarák és a kormány között szerda késő este megszületett megállapodás eredményét ismertette, amely csaknem 100 ezer egészségügyben dolgozót érint.

A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.

A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal – tette hozzá.

Közlése szerint az elmúlt négy évben mintegy 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, “betonba, üvegbe, műszerbe”, most pedig – idén és jövőre – további 100 milliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre.

Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között – több lépcsőben és differenciáltan – csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére. Balog Zoltán közölte azt is, hogy a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat.

A miniszter a sajtótájékoztatón kitért a budapesti kórházfejlesztésekre is. Úgy fogalmazott, a koncepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb “funkciók költöztetéséről”.

Biztosnak mondta ugyanakkor az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból egészségügyi béremelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a közigazgatásban dolgozók.

A sajtótájékoztatón mások mellett megjelent a tárgyalásokon is részt vett Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki köszönetet mondott a kormánynak a megállapodásért, hogy elérhették sztrájkköveteléseiket, “melyeket négy szoclib kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni”.

Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a béremelésnek köszönhetően meg lehet állítani a szakdolgozók elvándorlását, növekszik a dolgozói létszám és többen jelentkeznek majd erre a pályára. Arról is beszélt, az idei átlagosan 26,5 százalékos béremelés egyes kategóriákban 34-35 százalékos béremelést jelenthet, ez elsősorban azokon a területeken várható, ahol a legnagyobb a munkaerő-hiány és a terhelés.

Kitért arra is, hogy a megállapodás a közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik, de a szakdolgozói társadalom csaknem 25 százaléka más jogviszonyban dolgoznak. Hozzátette: céljuk az, hogy az ő helyzetük is javuljon.

– MTI –








hirdetés