Megrázó illusztrációkon a mentális betegségek

Megrázó illusztrációkon a mentális betegségek
© Forrás: boredpanda.com
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Nem mindenki tudja elképzelni, mit éreznek azok, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek. A következő képek ezeket igyekeznek bemutatni.

1
Szorongásos zavar – Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy bizonyos szintig ez egészséges: fokozza a teljesítőképességet és a szervezet, ha fenyegetést észlel, felkészíti a testet a menekülésre vagy éppen a szembeszállásra. Akkor válik problémává a nyugtalanságérzet, ha az élet minden területére átterjed, és általános érzéssé válik. Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Olyan mindennapos érzés, amely azonosítható külső ok nélkül is létrejön. Tehát nem egyenlő a félelemmel, aminek van pontos külső oka. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre.

2
Depresszió –  A klinikai pszichiátria megkülönbözteti a depresszió különböző fajtáit: a súlyos depresszív zavar más néven klinikai depresszió, az unipoláris depressziót valamint az unipoláris zavart is. A depresszió megnevezést a köznyelvben gyakran használják többféle (külső szemlélő számára szembetűnően lehangoltsággal járó) pszichiátriai megbetegedés megnevezésére.

3
Inszomnia –  Pszichológiailag diagnosztizálható, kóros álmatlanság.

4
Bipoláris zavar – A bipoláris zavar kétpólusú, hangulati betegséget jelent. Az egyén életében lehangolt (depressziós) és felhangolt (hipomániás azaz enyhén mániás, vagy akár súlyosan mániás) epizódok követik egymást.

5
Poszttraumás stressz szindróma – Egyfajta védekezési mechanizmus, amely traumatikus események után lép fel. Korábbi kriminális, borzalmas, vagy egyéb okból traumatikus hatású eseményekhez kapcsolódó emlékképek nem kívánt, tudatban való ismételt megjelenése.

6
Autizmus – Az autizmus spektrumzavar (a kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van) egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg.

7
Paranoid skizofrénia – A skizofrénia egyik alcsoportja, melyben többnyire üldöztetéses téveszmék jelennek meg.

8
Borderline személyiségzavar – Főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar.

9
OCD – Olyan elmeállapot, amelyben újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen. Meghatározó jelentőségű, hogy ezek a gondolatok a beteg számára is idegenek, riasztóak, fenyegetőek, a cselekedetek pedig értelmetlenek, de a szorongás csökkentése érdekében muszáj folytatnia azokat.

10
DPD – olyan elmeállapot, amelyben újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen.

11
Anorexia – Az anorexia nervosa egy pszichés betegség, az evészavarok egyik alapvető típusa. Az anorexia szó szerinti jelentése az étvágy elvesztése. Ennek az evési problémának fő jellemzője, hogy a beteg drasztikus mértékű fogyásra törekszik. Orvosi esetnek tekinthető az, aki legalább 15%-kal könnyebb, mint a legkisebb normális súlya. Az önéheztetéshez gyakran társul kényszeres tornázás is. Mindezek hátterében az áll, hogy az anorexiás személy testképe torzult, túl kövérnek látja magát. A betegség azért is figyelemre méltó, mert a kialakulása után a halálozási arány eléri a 8-9%-ot.

12
Deperszonalizációs zavar –  A testi vagy szellemi folyamatoktól való tartós vagy visszatérő elkülönültség érzése. Deperszonalizációs zavarban az egyén általában úgy érzi, mintha saját életének kívülálló megfigyelője lenne. A személy önmagát és a világot valótlannak és álomszerűnek élheti meg.

13
Agorafóbia –  A görög „agora” jelentésű szóból ered, a fóbia pedig valamitől való félelmet, rettegést jelent; magyar fordításban az agorafóbia a nyílt tértől, tömegtől való félelmet jelenti.

14
Capgras-szindróma – A páciens úgy érzi, hogy egy barátot, hitvest, szülőt, vagy más közeli családtagot egy ugyanolyan külsejű imposztor helyettesít. A betegség téves azonosítás-szindróma, mely hallucinációkkal, illetve emberek, helyek, tárgyak helytelen azonosításával járhat.

15
Disszociatív zavar –  Meghatározó jellemzője, hogy az egyénnek két vagy (az esetek felében) több elkülönült személyisége van saját névvel, emlékezettel, melyek között kisebb-nagyobb mértékű átjárás lehetséges.

16
Cotard-szindróma – A Cotard-szindrómában szenvedő betegek úgy érzik, hogy már nem élnek.

17
DSED – Gátolatlan szociális kapcsolati zavar, gyerekeket érint, akik akármilyen felnőttel hajlandóak kapcsolatba lépni.

18
Skizofrénia – Hasadásos elmezavar olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek.

(Boredpanda, Wikipédia)


Eláruljuk, miért bocsásson meg azoknak is, akik nem érdemlik meg

Haragban van valakivel? Jobban tenné, ha túllépne a sérelmein.

 

 

Teszt: Mennyire lehet megzavarni az agyad?

Mindent elhiszel amit látsz? És ha az nem is úgy van és csupán az elméd próbál megtéveszteni?








hirdetés