Megnéztük, mire pályázhatnak a megyei önkormányzatok

Megnéztük, mire pályázhatnak a megyei önkormányzatok
© Illusztráció: HBN-archív
Debrecen – Az első körben tízféle pályázati felhívás fog megjelenni év végéig.

A megyei önkormányzat a korábban elfogadott integrált területfejlesztési program (ITP) alapján e hónap végéig véleményezi azokat a pályázati felhívásokat, melyeket az irányító hatóság már megküldött részére. Ezt követően összegzik a kiegészítéseket és lezárják a kiírásokat, majd a miniszerelnöki hivatalnak megküldik minőségbiztosításra, és már a jövő hónapban kijönnek az első felhívások – ismertette Pajna Zoltán az előttük álló menetrendet. A megyei közgyűlés elnöke hozzátette, ennek az összegnek a maradéktalan lehívását igyekszik segíteni a megyei önkormányzat 20 szakemberből álló projekt előkészítő és menedzselő szervezete, mellyel települési önkormányzatok és gazdasági társaságok is szerződést köthetnek.

Készül a pontrendszer

Mint ismert, a 1260 milliárd forintból csaknem 50 milliárd jut Hajdú-Biharnak, ahol a prioritásoknál figyelembe vehető helyi adottságok felmérése a végéhez közeledik, e hét végére készül el az a pontrendszer, amely alapján majd elbírálják a pályázatokat. Lényeges elemei a gazdaságosság, a fenntarthatóság, az ITP-hez illeszkedés, a társadalmi hatás megyespecifikusan. Ezek figyelembe vételével már megvannak azok területek, illetve a hozzájuk rendelt összegek (ezt a polgármesterekkel is ismertették), melyekre várhatóan még az idén beadhatják a pályázatukat.

Fontos elv, hogy a központi költségvetésből finanszírozzák az uniós támogatás fölötti részt a nem profitorientált projekteknél. Viszont gazdasági célú, eredményt produkáló beruházásokat legfeljebb 50 százalékban támogat az unió, kivétel ha a pályázó költséghaszon elemzéssel tudja bizonyítani az ettől kisebb arányú megtérülést. Amennyiben a pályázó által az elmúlt három évben elnyert összes támogatás a most igényelttel együtt nem haladja meg a 250 ezer eurót, akkor kismértékűnek minősül, és függetlenül a várható nyereségtől akár százszázalékos intenzitású is lehet a támogatás. Ide tartozik a helyi gazdaságfejlesztés, melynek az idén megnyitandó csaknem fél milliárdos keretéből projektenként 30–70 millió forintra lehet pályázni a megyében.

Több mint 4 milliárd forintnyi forrásból lehet ipari parkot, illetve ipari területet fejleszteni. A harmincnapos határidő alatt százmilliótól másfél milliárdig terjedő igénnyel jelentkezhetnek a pályázók, hiszen ebből és a később kiírásra kerülő több mint kétmilliárdos támogatási forrásból Hajdú-Biharban az önkormányzatoknak 86 hektárral kell bővíteniük a magántulajdonban lévőkhöz képest minimális arányú ilyen jellegű területüket. Ehhez persze ösztönző lehet, hogy a gazdasági operatív programban (GINOP) résztvevők közül azok plusz pontokat kapnak, akik az ilyen ipari parkokban fejlesztenek.

50 kilowattos napelemrendszer kezdte meg működését Sárándon, a polgármesteri hivatal tetején | Fotó: Derencsényi István 50 kilowattos napelemrendszer kezdte meg működését Sárándon, a polgármesteri hivatal tetején | Fotó: Derencsényi István ©

Többen összefogva

Turisztikai célokra első körben valamivel több mint 2,1 milliárd forint a keret, s ebből a vállalásoknak megfelelően legkevesebb két tematikus (Királyok, fejedelmek, illetve Szürkemarha-hajtó) utat ki kell alakítani a megyében, amihez természetesen több önkormányzat összefogása szükséges. A már megvalósult turisztikai attrakcióik, beruházásaik felhasználásával kell kialakítani egy olyan kínálatot, ami összességében nagyobb látogatószámot, komfortosabb, interaktívabb és látványosabb négy évszakos programot ígérnek az eddigieknél. Ezek kapcsolódhatnak a rendezvény-, a kerékpáros- és a lovas turizmushoz, melyekkel növelhető a megyében eltöltött vendégéjszakák száma. Emiatt lehet akár egymilliárd forintra is pályázni, természetesen több településnek közösen. Az alsó határ 100 millió forint. Új óvodai és bölcsődei helyek létesítésére, illetve eszközbeszerzésre idén 1,9 milliárd forint lesz, s az előzetes információk szerint többségében csak felújításra pályáznának az önkormányzatok, holott – ahogy azt korábban már megírtuk – ebben is jelentős indikátor számokat kell teljesíteni 2020-ig.

A folytatódó városrehabilitációs programban 100-tól 800 millió forintig terjedő támogatási igény nyújtható be, most előnyt élveznek a járásközpontok. Az épületenergetika az a terület, ahol látszik, hogy legalább háromszoros az igény, így az idei 2,7 milliárdos keret után már a jövő év első negyedévében meghirdetik a második felét is az összes forrásnak, hogy a megtérülés minél hamarabb jelentkezzen az önkormányzatoknál. Ilyen célra a később meghirdetendő megújuló energia-beruházásokra szánt támogatásokkal együtt 7,8 milliárd forint lesz összesen ebben a ciklusban.

Háromszoros igény

Ám, még így is csak az igények kisebbik hányadát lehet belőle kielégíteni, a nagyobb rész (amennyiben úgy is vállalják a pályázók) visszatérítendő forrásokból valósulhat meg. (Ennek az önkormányzatok számára is elfogadható módját, melyet Pajna Zoltán javasol bevezetésre, a cikken belüli keretes részben olvashatják.)

Az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésére 10-től 100 millióig kapható támogatás. Az úgynevezett foglalkoztatási paktumban 2700 ember képzését, illetve munkahelyének megtartását vállalta a megye, ez elsősorban a hátrányos helyzetű munkavállalókat érint az őket foglalkoztatók támogatásával, ami elérheti a munkavállalónkénti egymillió forintot.

– Égerházi Péter –


Az utolsó negyedévben várható felhívások

  • Ipari park, ipari terület fejlesztése 4 milliárd 328 millió forint
  • Helyi gazdaságfejlesztés 498 millió forint
  • Turizmus 2 milliárd 127 millió forint
  • Közlekedés 1 milliárd 588 millió forint
  • Óvoda, bölcsőde fejlesztés 1 milliárd 914 millió forint
  • Városrehabilitáció 4 milliárd 499 millió forint
  • Épület energetika 2 milliárd 695 millió
  • Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 668 millió forint
  • Megyei paktumok 618 millió forint
  • Társadalmi együttműködéseket erősítő komplex programok 503 millió forint

Támogatásból kimaradóknak

A regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárral, Oláh Gáborral egyezett meg Pajna Zoltán az általa javasolt módszer kidolgozásáról, amely lehetőséget adna visszatérítendő támogatás igénybevételére a támogatott energetikai programokból kimaradó önkormányzatoknak is. A megyei közgyűlés elnöke elmondta, külföldön már van arra példa, hogy egy bizonyos támogatási alapból finanszírozzák a projektköltségeket az önkormányzatoknak, melyek az energetikai fejlesztéssel keletkező megtakarításaik révén több év alatt vissza tudják fizetni a kamatmentes, vagy nagyon alacsony kamatozású hitelt.

Ebben az esetben a megyei önkormányzat képezné uniós támogatásból az alapot, amennyiben a hazai viszonylatban még úttörő javaslatra a magasabb szinteken is rábólintanak.









hirdetés