Megmutatjuk, milyen egy Barca-meccs egy debreceni fotós szemével

Megmutatjuk, milyen egy Barca-meccs egy debreceni fotós szemével
© Fotó: Derencsényi István
Barcelona, Debrecen – A magyar játékvezetőn, Vad II Istvánon és segítőin (asszisztensként Albert István és Berettyán Péter, negyedik játékvezetőként Viszokai László, alapvonali asszisztensként Farkas Ádám és Erdős József) túl akadt még egy honi részvevője a Bajnokok Ligája E csoportjának negyedik fordulójában, múlt szerdán megrendezett FC Barcelona–BATE Boriszov összecsapásnak.

Ott volt ugyanis a Camp Nou Stadionban a Hajdú-bihari Napló fotóriportere, Derencsényi István is. A sokak által csak Deriként ismert fotós főként olyan eseményeken szokott feltűnni a megyében, melyek a sporthoz kötődnek. Ám nem csupán Hajdú-Bihart, vagy Magyarországot járja a debreceni fényképész, egyre gyakrabban előfordul, hogy határon túli tornákon is megfordul.

– Minden évben ki szoktam nézni egy külföldi Bajnokok Ligája mérkőzést, amire ellátogatok. Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, mert ilyenkor a két kedvenc szenvedélyemnek, a futballnak és a fotózásnak hódolhatok. Eddig mintegy 28 országban jártam már focimeccsen, ezek közül a legemlékezetesebbek természetesen a DVSC nemzetközi kupaszereplései voltak, mint például a Hajduk Split elleni találkozó. Most eljutottam Barcelonába is, ami hatalmas élményt jelentett. Az ember szinte észre sem veszi, hogy egy mérkőzésre ment, mert annyi minden más van, amire figyelhet. Meglátni Kubala László szobrát az aréna előtt, már önmagában csodálatos, és csak utána jön a többi. Profi a beléptetés, és a stadion is remek, körbe boltok, éttermek – kezdett bele az élménybeszámolóba kollégánk, akinek azért nem tetszett minden.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

– Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az összecsapás hangulata némiképp csalódást okozott, mivel nem volt akkora szurkolás, mint vártam. Illetve a Barca, mint csapat sem úgy viselkedett, ahogyan más együttesek szoktak, mert míg a gárdák általában a találkozó végén megköszönik a szurkolók buzdítását, addig Neymárék ezt nem tették meg. Mindezt úgy mondom, mint drukker, ám mint fotós, minden hozzá fűzött reményemet beváltotta a derbi – osztotta meg a részleteket Deri.

Ha fejlődni akar

Nem is sejtjük, mennyi mindenre muszáj figyelni ahhoz, hogy olyan legyen a végtermék, amilyet a művész megálmodik és amivel elégedett. Derinek is jócskán előre kellett gondolkodni, hogy olyan képeket tudjon készíteni, amilyeneket eltervezett.

– Egy hazai NB I-es mérkőzésen csak néhány fotós szokott kint lenni, ám Barcelonában hetven-nyolcvanan voltunk. Tudtam, hogy főként a katalán sztárokról akarok felvételeket készíteni, éppen ezért már két órával kezdés előtt ki kellett mennem a stadionba, mert közel sem mindegy, honnan kattintgatok. Segítőkészeknek bizonyultak a kollégák, persze centire ki van mérve mindenkinek a helye, figyelni kell egymásra, de el lehet férni – mesélt élményeiről Deri, majd azt is elárulta, miért tarja fontosnak, hogy eljusson különböző világeseményekre. – Ahhoz, hogy az ember fejlődni tudjon, mindig újabb és újabb kihívások kellenek, nem megbántva senkit, de egy magyar élvonalbeli ütközet megfotózása számomra már rutinfeladat. Szükségem van friss feladatokra, ha jobbá szeretnék válni.

Bár még hosszasan mesélhetett volna élményeiről Derencsényi István, mégis úgy volt vele, beszéljenek helyette inkább a képei.

HBN–SZADÓ



További hírek a Sport kategóriából






hirdetés