Megkezdődött a „lepkeper” büntetőügyének tárgyalása

Akt.:
Megkezdődött a „lepkeper” büntetőügyének tárgyalása
© Fotó: Matey István
Debrecen – A természetkárosítással vádolt férfi az ügyészség szerint rekettyésfűzet, békaliliomot- és kontyot, sást pusztított el.

Debrecen. Noha egy másik bíróság más-más eljárásban és törvény alapján folytat eljárást, a kérdés lényegében még mindig ugyanaz dr. Gabnai Ernő lepkeügyében, mint a júliusban lezárult polgári per során: történt-e természetkárosítás 2012-2013 fordulóján, amikor cserjeirtásba és fakitermelésbe kezdett a a Natura 2000-res védettség alatt álló három kokadi földterületén? Ezt kell dr. Gulyás Csilla Katalin tanácsvezető bírónak megállapítania a büntető eljárásban. A férfit egy természetvédelmi őr feljegyzése alapján jelentette fel a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP).

De mitől olyan értékes természetvédelmi szempontból Gabnai 1999-ben vásárolt, összesen 30 hektáros területe? A három ingatlan Kokad közelében, a Kék-Kálló völgyében található, az illetékes minisztérium védett lápként tartja nyilván azokat. Itt él az a keleti lápi bagolylepke (eszmei értéke 250 ezer forint), amely miatt a magánszemélytől valaha követelt legnagyobb, másfél milliárd forintos kártérítést kérték a gazdától – a bíróság megalapozatlannak tartotta az igényt, bővebben lenti keretes írásunkban –, miután az ügyészség szerint 6 ezer egyed hernyóját pusztította el.

A büntetőeljárás azonban nem szűkíti le pusztán a lepkékre a kárt: természetkárosítással, rongálással vádolják Gabnai Ernőt. Az ügyészség szerint a gazda legeltetésre alkalmassá akarta alakítani a területet. 2012 októberében az interneten be is jelentette a HNP-nál, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát is megkereste az év decemberében azzal, hogy fakitermelést is fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A harmadik földterület egy részére azonban – egy ott lévő erdőterületre – nem kapott hozzájárulást.

le-1

Fotó: Matey István | Kattintásra galéria nyílik

A vád szerint (is) helyreállítható

Az ügyészség szerint viszont a HNP-hoz és a kormányhivatalhoz tett bejelentés nem pótolta a hatóság engedélyét, „amiről a vádlott is tudomással bírt”. Ám akad csavar is az ügyben: a vádhatóság ugyanis megjegyzi, a fakitermelés engedélyezésekor a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek mint illetékes természetvédelmi hatóságnak nem volt tudomása arról, hogy az érintett területek a törvény erejétől fogva védettséget élveznek, országos jelentőségű védett természeti területek. Írják, erről a vádlott a kormányhivatalt nem tájékoztatta.

A területen két hónap alatt csaknem 10 hektáron folyt cserjeirtás, szárzúzás, fairtás. A vádhatóság szerint igazolhatóan 54 bagolylepke pusztult el, az okozott kár 13 és fél millió forint. A lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostostövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, mellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett, a 9,6 hektárnyi terület azonban nagy valószínűséggel helyreállítható.

HBN


Nem csak rekettyésfűzet

A kedden tanúként meghallgatott természetvédelmi őr arról beszélt, a HNP-hez beadott kaszálási engedély takarmányozás céljából történő kaszálásra vonatkozik, cserjeirtásra nem, ugyanakkor – jelentette ki a bíró kérdésére – a szárzúzás megengedett kaszálási forma, igaz aránytalan befektetéssel jár. Kifejtette, nyáron járt legutóbb a területen, amely állapota sokat romlott: invazív fajok, például az aranyvessző és a kései meggy jelent meg, az elpusztult rekettyefüzek egy része pedig nem sarjadt újra. Megjegyezte, évtizedek alatt megfelelő ökológiai feltételek mellett a terület képes lehet a regenerálódásra.

Zeke László védő kérdéseire elmondta: nem bizonyított, hogy a lápi bagolylepke kizárólag rekettyefűzzel táplálkozik. A jogi képviselő arra mutatott rá, hogy két szakirodalom a faj esetében más növényeket említ táplálékként. Az 1989-es kiadású Vörös könyv szerint például a nyárfa lehulló, fonnyadt levelét fogyasztja. Ez azért figyelemre méltó, mert fakitermelésre kapott engedélyt Gabnai a kormányhivataltól. Kiderült az is, hogy a tanú úgy tudja, a vádlott a közelmúltban ismét vételre kínálta a három ingatlant a nemzeti park részére, de tudomása szerint az illetékesek sokallták a kért összeget.


A polgári eljárás során…

A gyilkossághoz „hulla kell”, de senki sem talált elhullott „jószágot”, még darabjait sem; nem bizonyosodott be, hogy bagolylepke egyedek pusztultak el, márpedig a kártérítés ehhez kötődik! Tényleges kár nem állapítható meg, bizonyíthatóan „náthát se kapott egyetlen pillangó se” – összegzett dr. Csiki Péter, a Debreceni Ítélőtábla tanácsvezetője júniusban a határozat kihirdetésekor, amivel Gabnai Ernő jogerősen pert nyert az ügyészséggel szemben. Mint ismert, előbb 1,5 milliárdot követeltek tőle kártérítésként. – Milyen kár az, amit 1,5 milliárd forinttal lehet kompenzálni, de ha mégse, akkor 14 millió forint is jó lesz? – jegyezte meg, alaptalannak nevezve a követelést. A 14 milliós perköltséget az államnak kell megfizetnie.


Ez már a lepkeperes ügyvédnek is sok volt: zseniális dalt írt a kokadi gazda furcsa helyzetéről

Debrecen – Zeke László “fenyegetésképpen” kilátásba helyezi, hogy amennyiben az ügyészség nem hagy fel időben a kokadi gazda elleni különféle eljárásokkal, akkor rockoperát ír!


Videó: Még nincs vége a kokadi gazda kálváriájának

Kokad – Nem ért véget a lepkeper: továbbra is azzal vádolják a kokadi gazdát, hogy nagyon ritka lepkéket irtott ki a saját földjén. Igaz, most nem polgári pert, hanem büntetőpert indítottak ellene. A Tények riportja.









hirdetés