Mégis van fantázia a magyar gazdaságban?

Mégis van fantázia a magyar gazdaságban?
© Illusztráció: Getty Images
Budapest, Debrecen – A felminősítés arra utal, hogy mennyire tartják Magyarországot megbízható adósnak.

A Fitch Ratings több mint négy évig tartotta a magyar adósbesorolást a befektetésre nem ajánlott kategóriában, ugyanis 2012-ben – a három nagy hitelminősítő közül utolsóként – vonta meg a befektetési ajánlású osztályzatot Magyarországtól. És a Fitch volt az első a trojka tagjai közül, amely most visszaemelt minket a befektetésre ajánlott körbe.

Érdekesebbek vagyunk

Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója a Napló megkeresésére elmondta, hogy a felminősítésnek két szempontból van különös jelentősége. – Ha egy országnak jobb a minősítése, akkor szélesebb befektetői érdeklődésre tarthatnak számot az állampapírjai; bizonyos befektetési alapok ugyanis csak a befektetésre alkalmas országok papírjaiból vásárolhatnak. A felminősítés másik, bár ebből következő előnye pedig az, hogy pusztán a hozamváltozás, a kamatcsökkenés miatt éves szinten 50 milliárd forint megtakarítás érhető el. Ha csak a számokat nézzük, akkor hazánk már évek óta megérett a felértékelésre, mostanra azonban az a hitvita is eldőlni látszik, hogy a magyar gazdaság javuló produktuma vajon fenntartható tendencia marad-e. Indultunk, ugye, onnan, hogy az unortodox magyar gazdaságpolitika sehová nem vezet, illetve, hogy rövid távon talán működik, de hosszabb rávon biztosan nem, mostanra azonban a fenntarthatóságon se nagyon lehet vita. Legfeljebb azon, hogy akkor most három vagy csak két százalék lesz a gazdasági növekedés mértéke hosszabb távon – fogalmazott a vezérigazgató.

Szerinte az a legfontosabb kérdés, hogy a piac hogyan értékel minket, és ezen a téren egyre jobban állunk.

Itt nem arról van szó, hogy tegnapról mára történt valami hatalmas javulás, a pénzügyi-gazdasági folyamatok kifutását ugyanis években mérik. A hitelminősítőknél az elemzési részlegnek és a hiteldöntő bizottságnak is pozitívan kell megítélnie az adóst ahhoz, hogy magasabb kategóriába kerülhessen.

A Fitch a pozitív kilátást tavaly tavasszal adta, és általában egy év szokott eltelni két minősítés között. A Moody’s-nál az egy év ősszel jár le, meglátjuk, mi lesz – jelentette ki Barcza György, hozzátéve, hogy a magyar adósságráta az elmúlt év végén a GDP 75,3 százaléka volt, amit idén év végére 73,5 százalékra szeretnének levinni a konvergenciaprogramnak megfelelően. Ezt még módosíthatja annak a vitának a kimenetele, ami a magyar kormány és az Euro­stat (az EU statisztikai hivatala) között zajlik az Eximbank besorolásáról. A hivatalos magyar álláspont az, hogy ez egy piaci hiteleket adó pénzintézet, az Eurostat szerint viszont állami bankról van szó.

Beárazták a piacok

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Naplónak arról beszélt, hogy a piac a döntést beárazta, ez látszott abból, hogy a forint árfolyama nem mutatott nagyobb kilengéseket a felminősítés hírére. – Mint ahogy a leértékelésnek sem azonnali hatásai vannak, úgy a felminősítés hatásai is közép és hosszabb távon értelmezhetőek. Hosszabb távon a felminősítés megnyit egy olyan kaput, ami ugye évekig zárva volt, hiszen sok olyan befektetési és nyugdíjalap van, amelyek biztonsági okból csak befektetésre ajánlott intézményeknek, bankoknak, országoknak a papírjait emelhetik be a portfóliójukba. Persze, a képzeletbeli ajtón át is kell menni, és ez még várat magára – jelentette ki Kovács Árpád, aki szerint az ország tőkevonzó képessége szempontjából fontos a felminősítés, hiszen ha van beáramló működőtőke, akkor van gazdasági növekedés, ha van gazdasági növekedés, akkor van beruházás, és ha van beruházás, akkor vannak új munkahelyek is. Ez pedig szerinte így már a nem közgazdásznak tanult átlagemberek számára is belátható és értelmezhető perspektívát kínál.

Amíg a takaró ér

Kovács Árpád azt reméli, hogy a „csillagok szerencsés együttállása” a választások közeledtével nem vezet majd felelőtlen költségvetési lazításhoz. A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, hogy a kormány eddig nagyon fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, annak a bizonyos takarónak a figyelembe vételével. Lehet itt úgymond választási költségvetést készíteni, de csak addig, ameddig a takaró ér. Ha a gazdasági teljesítményünk erősödik, akkor értelemszerűen a takarónk is tovább érhet. Ez a filozófia hozta meg az ország számára azt a stabilitást, amit a felminősítéssel immár a nemzetközi piac is elismert – nyilatkozta a Naplónak Kovács Árpád.

– Petneházi Attila –








hirdetés