Meghallották a júliatelepiek gondjait

Különféle benyúló (avagy kinyúló) telekkiszögellések miatt áll(t) a bál, illetve áll a víz esős időben a Júliatelepen
Különféle benyúló (avagy kinyúló) telekkiszögellések miatt áll(t) a bál, illetve áll a víz esős időben a Júliatelepen - © Fotó: Matey István, archív
Debrecen – Célegyenesbe fordult az út- és járdaépítés a Júliatelepen; legalábbis néhány utcában.

  • Talán megelégelték az ott élők panaszait, esetleg elérkezettnek látják, hogy az egykori kertségekből lett kertvárosi részben is komfortosabb körülmények között éljenek a lakók, esetleg mostanra lett pénz; valójában teljesen mindegy az ok. Inkább az elhatározáson van a hangsúly: a Júliatelep több utcájában is szilárd burkolatú út épülhet a közeljövőben.
  • A megyeszékhely önkormányzata kiemelt célként kezeli a városrészben az útépítést. Ahhoz, hogy legyen helye a majdani kövesútnak, a városnak 165 ingatlan ügyében 302 tulajdonosával kell megegyezni. Ha másként nem megy, akkor kisajátítási eljárással. Ilyet 62 tulajdonosnál kellett kezdeményeznie az önkormányzatnak.
  • A polgármesteri hivataltól azt is megtudtuk, hogy járdát is építhetnek a júliatelepiek. Járdalapokat lehet igényelni, a betonelemeket pedig a saját ingatlannal határos közterületeken lehet elhelyezni az előre meghatározott módon.

A megyeszékhely települési önkormányzata kiemelt célként tűzte ki a Júliatelep városrészen megvalósuló útépítésekhez (Vályi Nagy Tibor utca, Hetényi János utca, Kard utca, Zólyom utca, Apafája utca, Kőrösi Csoma Sándor utca és Futó utca) szükséges ingatlanok és ingatlanrészek tulajdonjogának megszerzését. Ehhez pályázati forrást is felhasznál – áll a Napló kérdéseire a debreceni polgármesteri hivataltól kapott válaszban.

Hogy lesz nekik út?

A megyei napilapot a Júliatelepen élők keresték meg ismételten a problémáikkal. Mint elmondták, megelégelték, hogy utcáikban nem épülnek, épülhetnek aszfaltozott utak, mert bizonyos lakók nem hajlandók a telkükből adni néhány méternyit az utca szélesítésére, így a kövesútnak továbbra sincs helye. Kérdezik, a lakókat nem lehetne-e kötelezni (például ingatlanrendezés, területrendezés, városrendezés címén), hogy a telkükből adjanak át néhány métert.

Ugyancsak kérdésként fogalmazták meg, hogy az ingatlanrészek átadásába minden ingatlantulajdonosnak bele kell-e egyeznie, avagy ha például az 50 százalék plusz egy benne van, akkor a többieknek is követniük kell-e a többség akaratát.

Ha azonban kövesút végképp nem épülhet, akkor a sokkal keskenyebb járda elkészülhetne-e? Arra ugyanis megvan a hely – vetették fel, hozzáfűzve, hogy az akár az utca közepén is lehetne, csak végre ne kelljen porban, sárban járniuk az ott lakóknak. Kérdezik, mit és milyen arányban kell tenniük azért, hogy legalább járdájuk legyen.

Kisajátítás is lehet

A polgármesteri hivatal válasza azzal folytatódik, hogy az útépítések megvalósításához összesen 302 tulajdonos érintettségével 165 ingatlan vagy ingatlanrész tulajdonjogát kell megszereznie az önkormányzatnak.

jt2Ahogy mondani szokták: áldatlan állapotok | Fotó: Molnár Péter

Április elejéig 88 ingatlan, illetve ingatlanrész tulajdonjogát sikerült megszerezni, 77 ingatlan, ingatlanrész esetében még folyik a tulajdonszerzés.

Ugyanakkor 62 tulajdonos pedig eladni sem hajlandó az érintett ingatlanrészeket, így ezekben az esetekben kisajátítási eljárásokat kezdeményezett az önkormányzat. Kisajátítás útján eddig 30 ingatlanrész tulajdonjogát szerezte meg, 32 eljárás még tart. Az útépítési munkák kizárólag azt követően kezdődhetnek meg, miután az útépítéshez szükséges összes ingatlan vagy ingatlanrész az önkormányzat tulajdonába került.

Azokban az esetekben, amikor a tulajdonosok az ingatlanjaikat, ingatlanrészeiket nem adták térítésmentesen az önkormányzatnak, a város a kisajátítási eljárást megelőzően értékmegállapítást kért a megyei kormányhivataltól. Mégpedig azzal, hogy a szakértői megállapítások a kisajátítással közvetlenül összefüggő járulékos költségeket is tartalmazzák.

Járulékos költség lehet az utcafronti kerítés szakaszának, valamint az érintett területen található közműműtárgyak (gázóra, vízóra, szennyvízellenőrző akna) áthelyezésének költsége. Az önkormányzat minden esetben a kormányhivatal által kirendelt igazságügyi szakértő által megállapított kártalanítási összeg 100 százalékának megfelelő összegen tett vételi ajánlatot. A tulajdonosoknak pedig 30 napon belül kell nyilatkozniuk a vételi ajánlat elfogadásáról.

Nem többség kérdése

Ezzel kapcsolatban megtudtuk: az ajánlatot elfogadó ingatlantulajdonosokkal az önkormányzat adásvételi szerződést köt. Azokban az esetekben, amelyekben a tulajdonosok nem fogadják el a vételi ajánlatot, az önkormányzat kisajátítási eljárást kezdeményez.

jt3Fotó: Molnár Péter

A szóban forgó ingatlanok magántulajdonban vannak, a tulajdonosok szabadon dönthetnek arról, hogy térítésmentesen, térítés ellenében adásvételi szerződéssel, vagy a kisajátítási eljárás eredményeként cserél gazdát a tulajdonuk. A többség akarata ezekben az esetekben nem érvényesülhet.

Megvalósítás csak pontos feltételekkel

A polgármesteri hivatal válasza részletesen taglalja a járdaépítés lehetőségét is. Mint írják, az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a megfelelő, rendezett településkép fenntartására, fejlesztésére.

A rendezett ingatlanok, tiszta közterületek fontosak, így az önkormányzat a lehetőségeihez mérten a költségvetésben biztosított járda- és útfejlesztések mellett olyan lakossági igényeket is igyekszik kiszolgálni, amelyek révén a lakosok az önkormányzat által biztosított beton járdalapokkal tehetik kulturáltan járhatóvá a lakókörnyezetük, lakóépületeik előtti területet. A járdalapokkal azonban csak olyan járdaszakaszok épülhetnek, melyek a lakóknak ideiglenesen megnyugtató, minőségi megoldást jelentenek. A járdalapokra a lakossági igények felmérése már évek óta tart. Az igényeket a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályán, formanyomtatvány kitöltésével lehet jelezni, illetve az önkormányzati képviselők is segítséget nyújtanak az igényléshez.

Ennek feltétele, hogy a járdát Debrecen közigazgatási területén lévő, saját ingatlannal határos közterületen kell kiépíteni úgy, hogy a járda minimum 80 centiméter (két sor) szélességű legyen. Egy négyzetméternyi felület takarásához két sorban lerakott járda esetén öt darab, háromsoros járdánál nyolc darab járdalap szükséges.

A járdalapok gyalogos- és gépjárműbejárók kialakítására nem vehetők igénybe, kizárólag közterületi járda építése, felújítása céljából használhatók fel. A járdalapok lerakásához szükséges ágyazóhomokot szintén az önkormányzat biztosítja, és a Dehusz Kft. szállítja ki.

KZs


A járdalapok igénylőíve innen tölthető le.


Szubjektív

A Júliatelep valamikor kertség volt, a maga szűk utcás sajátosságával. Éppen emiatt az odaköltözők minden bizonnyal olcsóbban vásárolhattak ott telket, házat, mint teszem azt, a kertvárosban. Természetes igénye az embernek, hogy komfortosabb körülmények között szeretne élni. Ehhez azonban áldozni kell – jelen esetben az ingatlanból valamennyit. Áldozni? Szerintem inkább eladni! Ha így nézzük, nem is olyan rossz üzlet azért, hogy megépülhet a kövesút. Ja, hogy így sem akar mindenki belemenni? Érthető ez is, nekik a teleknagyság fontosabb, mint az odajutás. Ebben a helyzetben kell bölcsnek lenni! Kovács Zsolt


A Gázvezeték utca és a Mikepércsi út egyidejű munkálatait is szó érte
Debrecen - A forgalmi dugókról kérdezték a legtöbbször a debreceni közgyűlés legutóbbi ülésén Papp László polgármestert. Van olyan képviselő, aki például a Vámospércsi út és Létai út kereszteződésének átépítését sürgette, és olyan is, aki logikátlannak tartotta, hogy egyszerre újítják fel a Mikepérc...