Barbara élete, hogy gondoskodjon az állatokról

Sokan elmondhatják magukról, hogy állatszeretők, így számtalan családnak van otthon kis kedvence, amely nem csak házőrzésre szolgál. Helt Barbara ma állatorvos-asszisztens, benne már gyermekkorában kialakult az állatok iránti szeretet, és azóta ők játszanak központi szerepet az életében. Tizenkét éves lehetett, amikor közelebbről megismerkedett a lovakkal és a kutyákkal, ezektől az állatoktól azóta szinte elválaszthatatlan. A Naplónak többek között azt is elmondta, hogy sokak szerint az asszisztensi munka egyáltalán nem bonyolult, hiszen csak „az állatorvosok keze alá dolgoznak” – ez azonban egyáltalán nincs így, Barbarának kenyérkeresete nemcsak munka, hanem örök szerelem.

– Egy olyan állatorvosi rendelőben vagyok, ahol az ott dolgozók magas szakmai képzettsége miatt érkezik sok páciens. Nagy a pörgés, de nem bánjuk, hiszen azért vagyunk a „helyünkön”, hogy segíthessünk. Igaz, nem könnyű helytállni szakmailag és lelkileg, mindemellett pedig megértetni magunkat a kedvencekkel úgy, hogy kialakítsunk egy bizalmas, szoros kapcsolatot. Minden velük eltöltött perc azonban öröm számunkra – kezdte Helt Barbara.

Nem csak hivatás

A fiatal állatorvosasszisztens-lánynak „minden” a lovak iránti szeretettel kezdődött. A paripák személyisége, és mindennapi élete már gyermekként érdekelte. Akkoriban, sokak szerint, túlzás volt a lány odaadása, de ő mindig is érzett egy erős kötődést a lovak iránt, amiknek a „kommunikációja” is elvarázsolta.

– Amit mások hivatásnak neveznek, én küldetésnek. Hallottam már barátok, közeli ismerősök szájából, hogy ez az alázat és szeretet, amit érzek az állatok iránt, biztosan öröklött. Ez persze lehet így, mégis azt mondom, a magyar nép egy lovas nemzet, őseink lovak hátán indultak a csatába, hű társaik voltak, ezért tudom, hogy a „véremben” van a lovak szeretete. A ló voltaképpen egy menekülő állat, amiket mi, emberek tudtunk az évek során megszelídíteni. Megértjük az üzeneteiket, tudunk velük kommunikálni, és nemcsak a velük való kapcsolatunk épül ki, hanem általunk önmagunkat is megismerjük. Mindez pedig elengedhetetlen egy boldog, kiegyensúlyozott élethez – fűzte hozzá.

Őszinteség a kulcs

Volt egy idő, amikor eltávolodtunk a természettől, és a fiatal nő szerint ahhoz, hogy újra visszatérjünk a kiindulási ponthoz, abban az állatok segítettek. – Egy lóval meg kell találnunk a közös hangot. Ahhoz, hogy kialakítsunk velük egyfajta bizalmat, tiszteletet, harmonikus kapcsolatra van szükség, ahol nincs helye félelemkeltésnek, manipulációnak vagy agressziónak. Egy állatnál manipulációval maximum néhány órára „tünetet kezelünk”, aminek semmi értelme. A ló valójában görbe tükröt tart elénk, és csak akkor tudunk együtt dolgozni vele, ha félretesszük azt, amibe a mai világ sodort bennünket. Nincs szükség azokra a védekező tulajdonságainkra, amivel önmagunkat óvjuk a világunkban. Engedjük felszínre törni a hibáinkat, gyengeségeinket, hiányosságainkat, csak így élhetünk boldogan. Ha pedig így teszünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy kapunk magunk mellé egy „segítő társat”, a lovunkat – fűzte hozzá Helt Barbara.

Ők is valódi egyéniségek

– Leírhatatlan érzés úgy felkelni, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. A munkám az, ami örömet ad, és lelkesít. Imádom, hogy számtalan állatka megfordul nálunk, és mindegyik más egyéniség, így mindig tanulok valami újat általuk. Az életben az az egyik legszebb, hogy adhatunk, ezt pedig én szinte minden egyes nap átélhetem. Ott vagyunk a „négylábúak” mellett ha betegek, vagy éppen balesetet szenvedtek. Azt pedig, hogy mennyire hálásak képesek lenni, csak az tudja, aki segített már rajtuk. Sokszor nagyon nehéz lelkileg, de úgy gondolom, hogy mindig a célt kell nézni, és soha nem szabad hagyni, hogy akadályok sorakozzanak előttünk – mondta.

Nagy Emese