Megfér együtt a régi és új

Akt.:
Megfér együtt a régi és új
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – China Tibor szerint sok még a teendő a nyugati kiskörút menti telkekkel, házakkal.

A nyugati kiskörút létrehozásának terve 1931 óta létezett. Vagyis egy több mint 80 éves elképzelés valósul meg lassan, bár az északi része még hiányzik – jelentette ki Debrecen főépítésze a Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület és a Natív által szervezett fórumon egy kérdésre válaszolva hétfő este. Az egyik belvárosi kávézóban tartott rendezvényen China Tibor 40-50 érdeklődő előtt arról is beszélt, hogy a nyugati kiskörút mentén kialakult sarkok, tűzfalak problémáját még meg kell oldani.

Szépek a vörös téglakockák?

A Zöldellő Debrecen című rendezvényen egy másik, a közönség soraiból érkező kérdésre a csaknem két éve dolgozó főépítész azt válaszolta, hogy a Széchenyi utcai táblabíróság vörös téglás épülete erősen megosztja a közvéleményt. – Az építész szakma egyértelműen kiáll mellette. A győztes tervet tervpályázat keretében választották ki. Ezzel kapcsolatban nincs mit szégyenkeznünk – állította a főépítész.

A Vértesi úton található, romos Vértessy-kastély rendbetételével kapcsolatban a város tudna-e segíteni a tulajdonosnak, aki esküvői rendezvényházat hozna ott létre? – kérdezte egy másik érdeklődő. China Tibor úgy fogalmazott, hogy ismeretei szerint a kastély gazdája pályázati pénzből tervezi az ingatlant felújítani. Az Új Főnix Tervben ez nem, de a környék fejlesztése szerepel. Viszont szívesen tárgyalna a ház gazdájával – tette hozzá.

Már-már omlásveszélyes

Jónás Zoltán, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület elnöke sérelmezte, hogy az önkormányzat nem támogatta az általuk kezdeményezett egyedi buszmegálló felújításokat. A főépítész szerint ezt át kellene gondolni, mivel a tervek ismeretében kétséges a későbbi fenntarthatóság.

Egy férfi azt firtatta, hogy a Széchenyi utca 25. számnál, miért hagynak omlásveszélyig tönkremenni egy szép emeletes épületet, miközben az illeszkedik az ottani házak sorába. – Kár lenne, ha addig romlana az állaga, míg végül le kellene bontani – aggódott a kérdező. China Tibor azt ígérte, hogy utána néz majd annak, hogy kié az épület. A tulajdonost felszólíthatják az életveszély elhárítására – fogalmazott.

Mitől lett ez párizsi?

A fórumon többen is kritizálták a Péterfia és a Hunyadi utca sarkon felépült Párizsi Udvar nevű új üzlet- és lakóházegyüttest. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy csúnyák az oldalára erősített vasrácsok, a zöld fal növényei máris kiszáradtak, illetve úgy vélték, hogy így nem sok értelmük van a meghagyott, újjáépített régi homlokzatoknak.

China Tibor kifejtette: a terület korábbi tulajdonosa rengeteg tervet készíttetett oda. A jelenlegi tulajdonosi kör három tervet zsűriztetett, ezek közül az építészetileg legalkalmasabb is változáson ment át, amely nem feltétlenül a védett épületek értékeinek megtartását erősítette. Az építtetők próbálkoznak növényzetet felfuttatni a rácsozatra. Egy-két év, és kiderül, hogy sikerrel járnak-e – magyarázta a főépítész.

HBN–Orosz Csaba


Tradíciókon nyugvó innovatív építészet

China Tibor vetített képes vitaindító előadásában arról beszélt, hogy a mai debreceni építészetnek van mibe „kapaszkodnia”, vannak ma is létező gyökerek. Ilyenek például a helyi védett épületek, a Nyíl utca déli oldala, mely a régóta érvényben lévő építési tilalom és korlátozás miatt nagyjából ma is olyan, mint 100 éve. A megújító módon való megközelítésnek építészettörténeti gyökerei vannak, ezt a jelen korban is folytatni kell – fogalmazott.

Úgy vélte, a történelmi múlttal rendelkező utcákban beruházóknak olykor több értelemben is vissza kellene magukat fogni, amikor új épületeket akarnak megvalósítani. – Ezzel együtt a kortárs építészetben még akkor is helye van az innovációnak, ha tradicionális a helyszín – emelte ki a főépítész.

Arra emlékeztetett, hogy a Debreceni Egyetem építészmérnök hallgatóinak segítségével tavaly felmérték a cívisváros több mint 30 értékes házának homlokzatát. Jelenleg körülbelül 330 helyi védettség alatt álló épület létezik a városban – s ehhez jönnek még az országos védelem alatt állók. China Tibor elmondta: tervei között szerepel a II. világháború és az 1970-es, 1980-as évek között megvalósított modern épületek egy részének ebbe a körbe való bevonása.

A szakember arról is beszélt, hogy nagyon fontosnak tartja az utcai pavilonok „bútorként” való kezelését. Az ezzel kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok miatt ma már azt kérik az ilyen épületeket átépítőktől, hogy kiviteli szintű tervet mutassanak be.








hirdetés