Megérkezik a magyarok Mózese

Akt.:
Kossuth 1849-es bejövetelének emléktáblája a Miklós utcán
Kossuth 1849-es bejövetelének emléktáblája a Miklós utcán - © Fotó: Matey István
Debrecen – A magyar szabadságharc jeles eseményeinek emlékeit őrzi Debrecen.

Központi szerepet viselt a cívisváros egy ideig az 1848–49-es szabadságharcban, most pedig minderre kerek évforduló alkalmából emlékezhetünk. 170 esztendővel ezelőtt Debrecenben mondta ki a nemzetgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását, s itt hirdették ki a Függetlenségi Nyilatkozatot.

Januárban kezdődött

Többé vagy kevésbé ismert mozzanatok szolgálnak a szabadságharc debreceni eseményeinek útjelzőiül. Legelsőbben is a kormánynak, a nemzetgyűlésnek ideiglenesen Debrecenbe költözése, illetve magának Kossuth Lajosnak, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének az érkezése említendő, az évfordulós eseménysorozat 2019. januári kezdetének apropóján (ezúttal is inkább erre szorítkozunk).

Mint korábbi megemlékezéseinek egyikében megírtuk, 1849 első napjaiban nemcsak a kormányzat képviselői, hanem menekülők ezrei indultak el Pestről a támadó osztrák csapatok elől, nagy hidegben Debrecen felé.

Kossuth Lajos 1849. január 7-én, délután 1 órakor érkezett meg a Miklós-kapuhoz. „Kossuth az előző napon Szolnokig vonattal utazott, és Hajdúszoboszlón szállt meg. A históriások úgy tudják: a nagy hidegben meg is fázott” – idéztük fel tavaly márciusban Tóth Pál idegenvezetővel. Nem kevésbé emlékezetes a városkapu őrének bejegyzése, aki a naplóban a névsor 2265-ös sorszáma mögé ezt rótta: Kossuth, magyarok Mózese.

Előző napi keltezésű kiáltványában az elnök a magyar szabadság őrvárosának nevezte Debrecent, köszönetet mondva a városnak. Kossuth a városházán szállt meg családjával (ennek emlékét a helyszínen tábla őrzi), az épületben kapott helyet a Szent Korona is.

Az országgyűlés január 9-én nyílt meg a Református Kollégium oratóriumában (itt az alsóház kapott helyet). Mint korábban írtuk, e teremben készítették elő a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi nyilatkozatot, s 1849. április 14-én hirdették ki a Nagytemplomban.

Emlékek, ábrázolások sora

Egy nem túl nagy terjedelmű hírlapi cikkben nem egyszerű számba venni, mennyi és milyen hátterű emlék őrzi, illetve idézi Kossuth Debrecenben tartózkodásának mozzanatait. A Nagytemplomban megtekinthető a kormányzó-elnök széke, az oratórium padjaiban réztáblák őrzik a „nagyobb neveket”, köztük Kossuthét, az egykori Nagy-Cegléd utca az államférfi nevét kapta halálakor.

A városhatáros dombormű-tábla a Miklós utcán | Fotó: Matey István

Az utókor szobrokba, domborművekbe faragtatta-öntette alakját. A főtéri, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta nagy szoborcsoportot, mint emlékezetes, épp tavaly újították fel. Mellszobor látható az egyetemi főépület aulájában, a Régi Városházán, a Kossuthról elnevezett laktanyában, dombormű a gimnáziumban, illetve az általános iskolában. Több emléktábla is idézi cívisvárosbeli ténykedését, a Debreceni Kossuth Társaság pedig rendszeresen megemlékezik az évfordulókról.

Vissza Pest-Budára

1849 júniusának első napjaiban a dicsőséges tavaszi hadjárat és Buda visszafoglalása után a kormány az országgyűléssel együtt visszaköltözött Pest-Budára – írtuk korábban. Ezután Debrecen már a szabadságharc szomorú krónikájában szerepel – az augusztus 2-ai ütközettel, melyet a sokszoros túlerőben lévő, orosz cári csapatokkal szemben vesztettek el a magyar honvédek…

HBN


A Kossuth Lajost és társait ábrázoló szoborcsoport (1914) ma a cívisváros egyik fő jelképe
Debrecen - A cívisek Bécs parancsa ellenére, leleményesen neveztek el róla utcát. A szabadság őrvárosának is nevezett Debrecen nem ok nélkül volt az 1848–49-es szabadságharc idején Magyarország fővárosa: itt dolgoztak és laktak a kormány tagjai, itt ülésezett az Országgyűlés. Debrecenben mondták ...

A debreceniek hüledeztek az oratóriumban zajló vitákon
Debrecen - Sorozatunk a Kollégium gyűjteményeinek, nagykönyvtárának, múzeumának nevezetességeit mutatja be. Értékeink nyomában, 27. rész: Debrecen első országgyűlése. 1848 utolsó napjaiban a Windischgrätz herceg által vezetett császári csapatok a fővárost fenyegették. E súlyos helyzetben az Orszá...