A fejlődés a meghatározó tendencia

„Ami nem lenne baj, de közülük sokan azt hiszik, hogy egy új helyre költözve mindent lehet. Irritálják nemcsak a magyar lakosságot, de az őslakos romákat is, mert mások a szokásaik, s a bűnözési statisztikát is növelik” – mondja OrvosMihály polgármester. „De a magyar törvények szerint mindenkinek joga van ott ingatlant vásárolni és odaköltözni, ahol akar.” A polgármester a község elérhetőségét jónak minősíti, bár csak az autóbusz-járatokról van szó. „Egy probléma mutatkozik: a közlekedési utak mindkét irányban, Vámospércs és Létavértes felé is rendkívül rossz állapotban vannak. Próbálunk lobbizni annak érdekében, hogy a közeljövőben javuljon a helyzet. A két város közelsége különösebb előnyt nem jelent. A Derecske-létavértesi kistérség tagjai vagyunk, Ezen belül nincsenek problémáink, majdnem mindenben egyetértünk.”
A község lakosságának kb. 30 százaléka roma. Működik a cigány kisebbségi önkormányzat, a polgármester jónak tartja az együttműködést a két önkormányzat között, de közte és a kisebbségi elnök között a kapcsolat megszakadt.

Az infrastruktúra az alapellátás szintjén – víz, villany, telefon, gáz – teljesnek mondható, most már az internethálózat is nagyjából megvan. „Belterületi szilárd útjaink korábban alig voltak, az utóbbi öt évben mintegy 11 utat sikerült megépíteni vagy megjavítani, de még maradtak tennivalók. A községben nagyon sok a sikátor, a kis utca, amelyeket meg kellene csinálni, s hát van még néhány olyan út, amelyet el kell látni szilárd burkolattal. De az infrastruktúra nem csak az utakból áll. Mindkét iskolát és a művelődési házat is sikerült felújítanunk EU-s, illetve regionális pénzből. Nagyon sokra haladtunk, Bagamér ettől a kormánytól sokkal több fejlesztési pénzt kapott, mint azelőtt a rendszerváltás óta összesen. Az iskola és az óvoda e tanév kezdetétől társulás formájában működik, Kokaddal társultunk. A gyerekeket nem utaztatjuk, ezen a téren maradt minden a régiben, adott szituációkban a tanárok kerülnek ide vagy oda. A társulás mindkét település iskoláját plusznormatívához juttatta. Mindenki tudja Magyarországon, hogy az oktatás mennyire ráfizetéses az önkormányzatok számára, mert az alapnormatíva nem mindenre elég. Ezért minden pályázatot megragadunk, és hála istennek, sokat nyerünk. Ennek ellenérre nem állunk valami fényesen, de ezt melyik magyar település mondhatja el magáról a megszigorítások után? De csőd sem fenyeget bennünket! Szeretném kiemelni, hogy alapfokú művészeti és általános iskolánk van, a művészeti oktatás minősítése a legújabbi információ szerint kiváló. Ez mindenképpen emeli Bagamér hírnevét. A községi könyvtárat, amely teleház-szolgáltatást is végez, szintén tavaly újítottuk fel, sikerült az alapterületét bővíteni, jelenleg a berendezési tárgyak vannak beszerzés alatt. Az egészségügyi ellátást is jónak gondolom, egy házi orvosunk van, az ügyelet Vámospércsen érhető el, később szóba jöhet egy kistérségi lehetőség. Az egészségház még a rendszerváltás előtt épült. Két védőnői körzet épült ki, a családsegítő Létavértessel társulás formájában jól működik.”

A foglalkoztatás felől érdeklődöm. „Az a fajta foglalkoztatás, ami azelőtt volt, természetesen már nincs meg. Munkát ad egy műanyag-feldolgozó üzem a községben, amely 25-30 embert foglalkoztat. Pályázatot adtunk be egy másik műanyag-feldolgozóra, ami újabb 20-30 embernek adna kenyeret. Eljárnak dolgozók elég jelentős számban Vámospércsre a kacsaüzembe és a Vámosgépbe. Bagamér potenciálisan tormatermesztő körzet, amely biztosítja sok ember számára, hogy egy kis jövedelemre tegyen szert. Összehasonlítva más falvak lehetőségeivel, országos átlagnál kedvezőbb a helyzetünk. A cigánycsaládok közül is többen foglalkoznak tormatermesztéssel. Persze tudni kell, hogy ez rapszodikus bevétel, néha jó, néha rossz évek jönnek. Munkanélküliség sajnos van, igyekszem, igyekszünk minden lehetőséget a csökkentésére kihasználni, üzemeket, vállalkozásokat idecsalogatni. Annyi közmunka programot, mint Bagamérban, sehol nem szerveztek a környéken. A roma részvevők aránya ebben kb. 70 százalék volt.

Milyennek látszik Bagamér jövője? „Nem vagyok politikus alkat, de azt tartom, hogy a kormánynak meg kellett tennie bizonyos lépéseket a gazdasági egyensúlyjavítás érdekében. A nyugdíjasokat sajnálom. Nem vagyok tehát borúlátó sem országos, sem helyi szinten, bár egy bizonyos közömbösséget vélek az emberek fejében felfedezni, elhanyagoljuk a portánkat, nem figyelünk a másikra, már falun sem mindig köszönnek egymásnak. De azt hiszem, az önkormányzat és a helyi értelmiség rendelkezik a kellő szellemi tőkével, így minden reményem megvan ahhoz, hogy javulni fog a helyzet. A közbeszéd arról folyik, hogy óriási a szegénység. Ehhez képest Bagamérban 300 személygépkocsit tartanak nyilván, és a községben több mint százmilliót költöttek el ebben az évben a kocsmákban, a játéktermekben, továbbá italra, cigarettára abból, amit segélyként vettek fel. Erre is adjon valaki választ, hogy kell ezt a jelenséget kezelni?”

Bakó Endre