Még sok a „gondolkodó” gyümölcs

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Sipeki Péter
Hajdú-Bihar – Szakemberek szerint csak május végén derül ki, mennyi termést vitt el az áprilisi fagy.

Az áprilisi fagyok kapcsán Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának vezetője kiemelte: a kárenyhítési alapban 24 milliárd forint van, ebből az összegből azok a gazdák részesülhetnek, akiknek a vesztesége eléri a harminc százalékot.

Mozaikszerűen…

A fagykár az ország területét mozaikszerűen érintette, a gyümölcsfélék közül főként a szőlőt, az almát, a diót és más csonthéjasokat, a zöldségfélék esetében pedig a csemegekukoricát sújtotta leginkább. A káresemény bejelentésénél azért fontos a 15 napos határidő, mert a fagy által okozott sérülések a növényeken azonnal láthatóak, később azonban, ahogy a növény regenerálódik, a sérülések eltűnhetnek. Tudni kell, hogy a növényzet csak akkor tud felépülni, ha a fagykár kevesebb mint a hatvan százalékát érintette. Szabó Viktor, a derecskei Havita Tész ügyvezető igazgatója arról számolt be a Naplónak, hogy az almáskertjeikben 5 és 90 százalék között változik a fagykár mértéke, egyelőre maguk is keresik az okát a szokatlanul nagy szórásnak.

Mitől függhet?

Nyilván függ a talajtól, a tengerszint feletti magasságtól, és persze az adott ültetvény kitettségétől. Hiszen ami egy méterrel magasabban van, azt már nem, vagy kevéssé bántotta a fagy. Ahol van jégháló, ott 0 és 20 százalék közötti a károsodás mértéke, ahol nincs, ott 20 és 90 százalék közötti” – mondta Szabó Viktor, hozzátéve: a meggyben szerencsére nem tett számottevő kárt a tavaszi lehűlés, és a kukorica is csak kisebb mértékben károsodott. Utóbbi fejlődését kicsit visszavetette ugyan, de ezt képes kinőni a növény. – Sok még az úgynevezett gondolkodó gyümölcs, amiről egyelőre nem lehet megmondani, hogy lehull júniusban, vagy túléli a tavaszi fagyhullám okozta sokkot, és kibírja a betakarításig.

Hálás a sorsnak

Erdélyi Zoltán, a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója hálát adott a sorsnak azért, hogy az általuk eddig mintegy 30 hektáron elvetett csemegekukoricát megkímélte az április végi fagy.

„A kukorica szerencsére megúszta, a szőlőskertek viszont rosszabbul jártak, hiszen a dió, meg a szőlő egy része úgy megfagyott, hogy abban hiba nincs”

– fogalmazott a cégvezető.

Király László, a megyei méhész szövetség elnöke azzal kezdte, hogy a telelés igencsak felemásra sikeredett. – Országosan 15-20 százalékos méhpusztulás volt, amiért az atka és a nosema nevű betegség okolható. Utóbbi ellen korábban antibiotikummal védekeztek a méhészek, de ezt az Európai Unióban most betiltották és hatékony védekezési mód nélkül maradtunk – fogalmazott az elnök, aki szerint az, hogy egyes méhészetekben az összes állat elpusztult, a kezdő méhészek hozzá nem értésével is összefügg.

Szavai szerint nem mindegyik tudja, hogy kell az atka ellen védekezni, ezért aztán az állományok egymást is megfertőzik. „A felemás telelésre jött egy rossz tavasz, a hideg idő tovább gyengítette a méhállományokat, most meg itt az akácot ért fagy. Főleg a Nyírség irányában vannak komolyabb károk, hiszen ott találhatók akácosok. Foltban tarolt a fagy, a számításaink szerint a kár mértéke 40-70 százalék között van” – összegzett Király László.

– Petneházi Attila –








hirdetés