Még idén benyújtják a kormánynak a nemzeti vízstratégiát

Debrecen – Mintegy 300 milliárd forint európai uniós támogatást használhat fel 2020-ig Magyarország ár- és belvízvédelmi, valamint vízrendezési fejlesztésekre – ismertette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) szerdától péntekig tartó vándorgyűlésének plenáris ülésén Debrecenben.

Az előző európai uniós pénzügyi ciklusban mintegy 310 milliárd forintos támogatással 211 árvízvédelmi beruházás valósult meg Magyarországon – mondta Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára. A 2014-2020 közötti időszak fejlesztéseiről szólva kifejtette: a mintegy 300 milliárd forintból árvízvédelmi beruházásokra 270 milliárdos keret áll rendelkezésre, és ebből a pénzből 42 projekt valósulhat meg. Fő hangsúlyt kapnak a klímaváltozással összefüggő fejlesztések, így például a tározók építése, az aszálykezelés és a vízvisszatartás – hangsúlyozta.

A helyettes államtitkár a következő időszak fontos feladatának nevezte a hazai vízügyi oktatás színvonalának emelését.

A kormány kiemelten kezeli a vízgazdálkodás kérdését – fogalmazott Hoffmann Imre, és elmondta: 2013 után idén novemberben ismét Budapest ad majd otthont a víz-világtalálkozónak. Emlékeztetett arra, hogy hazánk a vízgazdálkodási és vízvédelmi területen az elmúlt időszakban több európai uniós irányelv végrehajtásában is mérföldkőhöz érkezett. Példaként említette, hogy a kormány márciusban elfogadta Magyarország második vízgyűjtő-gazdálkodási tervét és az országos árvízkockázat-kezelési tervet is.

Somlyódy Balázs főigazgató előadásában a Kvassay Jenő-terv fontosságát hangsúlyozta. A vízügyi ágazat a kormány felhatalmazásával 2015-ben elkészítette a tervet, amelyet várhatóan még idén be is nyújtanak majd – mondta. “Elkészült egy olyan nemzeti vízstratégia, amely a jövő vízgazdálkodásának eszköze, és amellyel egy fenntartható, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó rendszert lehet kialakítani” – fogalmazott. A Kvassay-terv részeként 300 milliárd forintos uniós támogatásból ár- és belvízvédelmi, valamint vízrendezési beruházások valósulnak meg a következő években – emelte ki Somlyódy Balázs.

Bara Sándor, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiemelte, hogy működési területükön a 2020-ig tartó időszakban európai uniós forrásból a hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztésének keretében egy 6200 méter hosszúságú zárt vezetéket szeretnének kiépíteni, amely a Debrecentől nyugatra lévő területek vízellátását szolgálja majd. Tervezik a derecskei főcsatorna fejlesztését és a Keleti-főcsatorna nagyműtárgyainak rekonstrukcióját is.

Szlávik Lajos a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke felidézte, hogy 1917. február 7-én a Magyarhoni Földtani Társulaton belül megalakult a hidrológiai szakosztály, és ezt dátumot tekintik az MHT születésnapjának. Az önkéntes tagságon alapuló civil szervezetnek jelenleg mintegy 3000 egyéni és 133 jogi személy tagja van. Fő céljuk, hogy a százéves hagyományra alapozva hozzájáruljanak a tudományos és műszaki haladáshoz, valamint az ismeretterjesztéshez – emelte ki.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés