“Még emésztőgödre sincs mindenkinek, nemhogy illemhelye” – A szerepi patkánygondok nyomában

A kedvencek temetője a család udvarában
A kedvencek temetője a család udvarában - © Fotó: Derencsényi István
Szerep – Olvasónk úgy tapasztalta, túl sok a patkány a településen, s addig ment, amíg minden, általa vélt szabálytalanságnak utána nem nézett. Szerinte hiába kétezer alatti lélekszámú a falu, meg kellene oldani a szennyvízkezelést, mi több, ellenőrizni kellene, van-e minden ingatlanon normális állapotú árnyékszék vagy vécé, s rendszeresen szippantatják-e azokat. A hatóságok is találtak hiányosságokat.

Nyolc éve a fővárosból költözött Szerepre Cseresnyés Zsoltné a családjával. Nyugdíjasok lettek, s eredetileg Püspökladányból származtak el, ezért esett a választásuk a csendesnek tűnő falura. Hatmillióért vettek egy kertes házat, egyik felnőtt gyermekük még velük él, így rendezkedtek be. Az elején különösebb jelentőséget nem tulajdonítottak a patkányok jelenlétének, csak irtották azokat. Eljött azonban egy pont – derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükből –, amikor már nem boldogultak a helyzettel.

Egyre többe került az irtásuk, és állításuk szerint 2014 nyarán már ezer-ezerötszáz patkány tetemét szedték össze a kertjükből; a hívatlan rágcsálók befúrtak a házuk alá, a födémbe, s a szobában is feljöttek, ezért kénytelenek voltak segítséget kérni – mesélték. Az asszony elismeri, hogy „piszlicsáré helyi üggyel kényszerűségből végül államtitkárokat kellett zaklatni”, de hozzáteszi, rendesen fizetik a helyi adókat, tisztán tartják a környezetüket, mégis olyan szokásrenden alapuló állapotok elszenvedői, aminek nem okozói, s helyi szinten nem vették komolyan a jelzéseiket. Ekkor kezdtek tájékozódni, és beadványokat készíteni a hatóságok részére. Több dologra vezették vissza az „elpatkányosodást”: a településszintű rágcsálóirtás hiányára, és a nem megfelelő hulladékkezelésre. Ezen kívül panaszt tettek a kóbor ebek jelenléte miatt is.

Nem tudhatták

– Sokszor megkapjuk, hogy Budapestről érkezett ember mindent mondhat, de nem; nem a fővárosi helyzethez viszonyítunk. Sajnos az elején nem tudhattuk, hogy ami Szerepen kialakult, azt már „mélyigénytelenségnek” lehet nevezni: még csak emésztőgödre sincs mindenkinek, nemhogy illemhelye, a szennyvízszippantásról nem beszélve. Nem szeretnénk pereskedni, csupán azt kérjük, hogy ha nekünk van vécénk, legyen kötelező másnak is építeni, s rendszeresen szippantatni azt. Ugyanez vonatkozik a kommunális hulladékra is, tartassák be a létező jogszabályokat! Nem szeretnénk tovább fizetni a mások által termelt patkányok költségeit! – ​így az asszony.


sz3

Fotó: Derencsényi István


Mint mondta, panaszbejelentéseik óta életveszélyesen megfenyegették őket, amiért „szomszédaikra hívta” a hatóságokat, ezért már a biztonságérzetük is oda van. Anyagi hátterük viszont nem adott a faluból való elköltözéshez, ragaszkodnak értékeikhez.

Romos ház

​A család a patkányok előfordulásának egyik gócpontjaként egy velük szemben, a Rácz Béla utcán lévő romos ingatlant azonosított. A Naplóhoz is eljuttatott fotókkal bizonyították, hogy az épület valóban emberi ürülékkel és szeméttel volt tele, s olyan felvételt is készítettek, amint annak udvarán éppen végzi a dolgát valaki, de saját házuk előtt is vigyázni kell, „hová lépnek”. A rom szomszédságában élőknek nincs igényük a fertőzésveszély felszámolására – vélekednek Cseresnyésék, emiatt sokszor konfliktusba kerültek velük, hiszen eleinte minden problémát próbáltak jelezni feléjük, sikertelenül.

Sok-sok, 2014 óta tartó, a család, a járási hivatal, a szerepi önkormányzat és a Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal között zajló, s végül a minisztériumba is eljutó levelezés és helyszíni szemlék után végül az említett ingatlant lebontatta az önkormányzat. Ők, mert a tulajdonost (az ott élt özvegyasszony az ország másik végébe költözött), akit bontásra és patkányirtásra köteleztek, nem érték el, csak bírságot szabhattak ki a részére.

Mint azt az EMMI egészségpolitikai főosztálya a panaszbeadvány kivizsgálásával kapcsolatosan részletezi, a bontásból származó törmelék még mindig a helyszínen van (ezt kollégánk is látta), mert annak kezelése „nem a szerepi önkormányzat feladata” – állapították meg. A bontás után a járási hivatal normál falusi mértékűnek értékelte a patkányok számát, s valóban kevesebb lett a környéken, de ez már nem támasztja fel Cseresnyésék hat elhullott macskáját, s a jelenlegi kettő beteget sem gyógyítja meg, amelyek csak gyengeségük okán nem fognak már patkányt – mondják. A család továbbment, arra voltak kíváncsiak, az önkormányzat hogyan végzi a keletkező folyékony hulladék és szennyvíz kezelését, mert bár a romos épület félig meddig eltűnt, úgy vélik, a hiányzó illemhelyek problémája nem oldódott meg, van, akinél még sohasem állt meg a szippantóautó. Szintén az EMMI vizsgálatában van a válasz: mivel kétezer lakos alatti település nem kötelezhető csatornahálózat kiépítésére, így az nem lesz Szerepen, mindenki maga oldja meg a szennyvízszippantást. A szennyvíz begyűjtésére nem volt szolgáltató kijelölve, azt sem lehetett tudni, hová szállítják el. Keserű László, a Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője érdeklődésünkre elmondta, most ideiglenesen a püspökladányi szennyvíztelep fogadja a szerepi folyékony hulladékot, eközben pályázati úton próbálnak szolgáltatót keresni, amelyet majd a feladattal megbízhatnak. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó rendelete már van az önkormányzatnak, hiányzik viszont a megállapodás a gyepmesteri feladatok ellátásáról – derült ki a vizsgálatok során. Mint a jegyző elmondta, erre a feladatra is keresik a pályázót.


sz1

Patkánycsapda-kihelyezés, mint napi rutin | Fotó: Derencsényi István


Mi is kimentünk a településre, az érintett Rácz Béla utcába, s egy rendezett községben találtuk magunkat. Patkányt nem láttunk, s az általunk megkérdezett szomszédok is csak legyintettek a „pesti családra”, mert falun, ahol sokan gazdálkodnak természetes, hogy akad patkány – mondták. Pár éve valóban több volt – ismerték el. Cseresnyésék háza az utca utolsó előtti épülete, mellettük s szemben van még egy-egy ház, meg az ominózus rom, utánuk viszont a gondozott sportpálya található, ami mellett ottjártunkkor is éppen kaszáltak.

„Falun vagyunk”

A két szomszédos családot nem tudtuk megkérdezni, de nem is tisztünk arról faggatni őket, hová járnak vécézni. Szemlézte viszont a település ingatlanjait 2015 nyarán a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Hatósági, Gyámügyi és Építésügyi Osztálya négy alkalommal is, és három lakott ingatlanban találtak rossz állapotú „árnyékszékeket”. A tulajdonosokat kötelezték azok rendbetételére, illetve új építésére.
Tóthné Verő Tünde polgármester ekképpen kommentálta az esetet: „Falun vagyunk, ahol természetesen előfordul patkány. De a rágcsálóirtásra vonatkozó szerződés úgy van megkötve, hogy ha szükséges, az ingatlantulajdonosok is kérhetnek segítséget az irtásban.” Mint folytatta, már 2012-ben felvették a kapcsolatot az építéshatósággal a romos ház bontását illetően, de 2014 nyarán értesítették őket, hogy az önkormányzatnak kell lebontania.

A szennyvízkezelést illetően arról tájékoztatott, hogy a legutóbbi testületi ülésen már konkrétan elhangzott, meg kellene oldani az egyedi szennyvízkezelést a településen. – Kis zsáktelepülés vagyunk, körülöttünk már csatornázottak a helységek, ezért ebben a kérdésben egyedül maradtunk. Júniusban szeretnénk tartani egy falugyűlést, amelyen felmérjük az igényeket, s aszerint keressük a pályázati lehetőségeket – emelte ki.

– Barak Beáta –


A bíróságon van az ügy

Szerep Község Önkormányzata nem teljesítette a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó feladatellátási kötelezettségét, mivel erre közszolgáltatási szerződést nem kötött, ezért a kormányhivatal 2015. december 1-jén keresetet nyújtott be a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság 2016. február 15. napján kelt jogerős ítéletében kötelezte az önkormányzatot, hogy 2016. június 30-ig közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés útján biztosítsa a begyűjtést.

Az önkormányzat nem teljesítette a kóbor állatok befogására irányuló feladatellátási kötelezettségét, ezért a kormányhivatal 2015. december 10-én keresetet nyújtott be a bírósághoz. A bíróság 2016. február 17-én kelt jogerős ítéletében kötelezte az önkormányzatot, hogy kötelezettségének 2016. április 23. napjáig tegyen eleget.

Mivel az önkormányzat a bírósági ítéletben meghatározott határidőt követően sem gondoskodott a kötelező feladat teljesítéséről, a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot állapított meg – tájékoztatott a kormányhivatal.


Lesz állatmenhely is

Tóthné Verő Tünde polgármester elmondta, hogy a kistérségen belül terveznek, pályáznak egy közös állatmenhelyet, amely befogadná a kóbor ebeket. Már azt is tudják, hogy melyik területen épülne fel. Addig viszont létesül egy kennel a hivatal udvarán. Úgy tervezik, hogy a munkaügyi központtal egyeztetve néhány embert beiskoláznának, hogy gyepmesteri végzettséget szerezzenek.









hirdetés