Még a vasárnapi böjtöt is vállalták a megmaradásáért – A Református Kollégium titokzatos története

A Kollégium legnagyobb kincse az a szellemi hagyaték, amely az itt tanult híres diákok, történelmi személyiségek neveltetésével kapcsolatos; ez az örökség a látogató számára érzékelhetővé, gyakran a szó szoros értelmében tapinthatóvá válik
A Kollégium legnagyobb kincse az a szellemi hagyaték, amely az itt tanult híres diákok, történelmi személyiségek neveltetésével kapcsolatos; ez az örökség a látogató számára érzékelhetővé, gyakran a szó szoros értelmében tapinthatóvá válik - © Fotó: Ősz Attila
Debrecen – Sorozatunkban a debreceniek büszkeségébe, a Kollégium értékeibe nyújtunk betekintést.

Érdemes először megismernünk azt az épületet, amely befogadta és őrzi a Kollégium kincseit, amely önmagában is érték, ráadásul évszázadokon át Debrecen egyetlen oktatási és kulturális intézményeként szolgált. A városi jegyzőkönyvekben egyszerűen csak a „mi iskolánk”-nak nevezték a Kollégiumot, majd kiérdemelte az „ország iskolája” elnevezést: 300 kilométert meghaladó sugarú körből fogadta növendékeit. Az intézmény 2013-ban, alapításának 475. évfordulóján „Magyar Örökség” díjat kapott, majd a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhellyé minősítették. Az indoklás szerint

„Az 1538-óta működő Kollégium a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet számos kiválóságának »alma mater«-e, a Debreceni Egyetem bölcsője, a nemzet ügye iránt elkötelezett hazai oktatás folyamatosságának megtestesítője.”

A Kollégium valóban az egyetlen régi magyar oktatási intézmény, amely máig megszakítás nélkül működik azon a helyen, ahol létrehozták. Mindez a helyiek erejének és akaratának is köszönhető: a debreceniek hónapokig böjtöltek vasárnaponként, amikor Mária Terézia eltiltotta a várost iskolája támogatásától…

Newtoni kísérletek

Az épületet az 1564-es tűzvész áldozataként említik először a források. A legkorábbi időktől falai között találjuk a város néhány reprezentatív helyiségét: a nagy auditóriumot, melyet az 1600-as évek végén kilenc freskó díszített, a Bibliothékát, amely képekkel, fegyverekkel és raritásokkal ékesített barokk teremkönyvtár volt, illetve az első olyan hazai tantermet (az ún. „theatrum physicum”-ot) amely már 1742-től bemutatta a newtoni kísérleteket.

A Péchy Mihály tervezte főépület a korai klasszicizmus egyik kimagasló hazai példája. A tervező megőrizte a korábbi Főiskola sok 16-18. századi jellegzetességét: az Oratóriumban ma is kettős szószék látható, mint az egykori nagy auditóriumban. (Az említett szószéken ma Kossuth réztáblája hirdeti, hogy ebben a teremben működött az 1849-es tavaszi hadjáratot előkészítő Országgyűlés.) A hajdani épület minden helyiségét és folyosóját tölgyfapadló borította, ma már csak az Oratóriumhoz vezetnek tölgyfalépcsők. Az utóbbinak a kényszerű takarékosság lehetett az oka: a fél várost elemésztő 1802-es tűzvészt követően kellett létrehozni a régió két legnagyobb középületét, miközben az infláció sok gondot okozott a gazdasági ügyek intézőjének, Fazekas Mihálynak, a Lúdas Matyi szerzőjének.

Kicsikből nagyok

A harmóniát sugárzó főhomlokzat a klasszicizmus szabályai szerint áttekinthető és mégis részletgazdag, egyensúlya a két oldalsó, oszlopokkal és timpanonnal tagolt épületrész és egy egyszerűbb ritmusú középső rész összehangolt arányain alapul. Épületszobrászati díszei valósággal megtermékenyítették Medgyessy Ferenc szobrászművész képzeletét, mint ahogy diáktársa Móricz Zsigmond számára is ezek a falak váltak a magyar múlt jelképeivé. (A két művész valaha egymás mellett állt az iskolai „tornasor” legutolsó helyén, majd utolsókból elsők lettek…) A főhomlokzat, az épület folyosói és lépcsőházai, az épületnégyszög által zárt belső udvar rendkívül gazdag műalkotásokban: a magyar történelem és művelődéstörténet Kollégiumhoz kötődő nagyjait ábrázoló kiváló domborművekben, szobrokban, freskókban, színes üvegablakokban, melyeket újabban egy vaskos kötet mutat be. (A belső udvar a múzeumok éjszakáján mindig kitárul a látogatók előtt, de bejelentett csoportok máskor is megtekinthetik a látnivalókat.)

Páratlan Nagykönyvtár védett ritkaságokkal

Az épület legtöbb tárgyiasult értékét a Múzeum, a Nagykönyvtár és a Levéltár őrzi.


r2

Fotó: Ősz Attila


A Múzeumban régészeti leletek sorakoznak (egyiptomi és római eredetűek is), festmények és grafikák százai, a rézmetsző diákok rézlapjai, iparművészeti és ötvöstárgyak (a debreceni céhek remekeivel), valamint az 1848/49-es szabadságharc emlékei.

A két legfontosabb tematikai csoport az iskolatörténeti és az egyházművészeti gyűjtemény, melyek 17 ezer tárgy közül válogatott darabjai állandó és időszaki kiállításokon láthatóak. A 600 ezer kötetes Nagykönyvtárban nyílt meg 1889-ben a város első nyilvános Olvasóterme, amely ma is várja látogatóit. Védett ritkaságai között Mohács előtti oklevelek, illusztrált középkori kódexek (köztük a Debreceni kódex), lenyűgöző 1500 előtti ősnyomtatványok, 1711 előtt nyomtatott régi magyar könyvek találhatóak. Bibliofil különlegességei kézzel színezett térképeket, botanikai, orvosi és csillagászati metszeteket tartalmaznak, melyek Nagykönyvtár műemlék termében gyakran megtekinthetőek, művelődéstörténeti kiállításokon.

A Levéltárban az Egyházkerület és a Kollégium 2700 folyóméter egyedi kéziratos forrása kutatható.

– Gáborjáni Szabó Botond –








hirdetés