Medicina 2000 felmérés: szakrendelésre átlagosan több mint három hetet kell várni

Budapest – Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

Az érsebészeti/angiológiai ellátásban hatvan százalékkal nőtt a várakozási idő a két évvel ezelőttihez képest, és az ultrahangos szakrendelés volt még az a terület, ahol több mint a felével, 56 százalékkal nőtt a várakozási idő. A legnagyobb arányú javulás két szakterületen van, azonban az okok a két esetben eltérők – írták. Negyvenhat százalékkal, 13 napról 7 napra csökkent a betegfogadási listák hossza az általános belgyógyászati szakrendeléseken. Egyértelmű trend, hogy e szakrendelés visszaszorulóban van, jellemzően diagnosztikai munka folyik itt, a betegeket ezt követően a “specializált” belgyógyászati szakrendelésekre irányítják át. Ez értelemszerűen a betegfogadás felgyorsulásához vezet.

A relatív várakozási időben magasan a legnagyobbat – 23,5 nap, 41 százalék – csökkenő szakterület a korábban a listát 57 nappal vezető endokrinológia. A kapacitások és az igények változásának figyelembevételével a szakemberek véleménye szerint a komoly csökkenés oka egyértelműen az, hogy a korábbi igen magas várakozási idő miatt a betegek a magánellátást választják – olvasható az anyagban.

A szakmai szövetség felhívja az egészségpolitika figyelmét, hogy a betegfogadási idők változását monitorozni kell, és amennyiben szükséges, finanszírozási eszközökkel be kell avatkozni. Ilyen lehet szerintük az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátok célzott feloldása, többletfinanszírozás a befogadási listák csökkentésére, illetve a háziorvosok gyógyszerfelírási jogosítványainak kiterjesztése. A szövetség szerint a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg-szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét.

– MTI –