Félidő

Politikafigyelők tapasztalatai szerint ugyanis a kormányzási időszak felétől – amely szintén mostanában kezdődött –, már egyre hangsúlyosabban választási kampánycélok állnak az országgyűlési pártok szólamai mögött.

Szombaton éppen arról dönt a volt társkormánypárt, hogy elnökként ki fogja benn tartani a parlamentben, ha – elemzések szerint – már a jóisten sem. Az utóbbi napok híradásai szerint a kormány pedig arra készül, hogy jól megmenti a nyugdíjasokat – legalább a fő bázisának tartott réteg szavazataiból őrizzen meg valamennyit…

Közben a legnagyobb ellenzéki előrebocsátgatja: jól leállíttatja és jól behinteti sóval a nagyberuházásokat. Ezalatt pedig arról folyik a háttérzajongás, hogyan kellene majd megvágni a lapuló Orbán-beszédet.

Ha már az elmúlt napokban a nyugdíjak körül kavarták a levest, eszünkbe juthat, hogy a korhatár emelését is rendre be-bedobják európai mintákra hivatkozva, akár a 68 évig is elmenve. Kár, hogy attól már kevésbé szokott hangos lenni a politikai csatatér, hogy az igazi átlagos magyar férfiember abban a korban meg is hal. De legalább van esély arra, hogy – mint azt kisebb ellenzékiek szintén ez idő tájt szorgalmazzák – határt szabjanak a „haláladónak” csúfolt örökösödési illetéknek. Persze az is csak akkor, ha képviselőink méltóztatnak megegyezni róla…
– Fábián György –

• A szerző blogja
• Nyugdíj-kiegészítős trükk
• Félmillióan nyugdíj nélkül?
• Nem minden kisnyugdíjas „valódi” kisnyugdíjas
• Rokkantnyugdíjasként, 50 év felett dolgozni
• A nyugdíjak csak az infláció alatt nőttek