Medián-kutatás: nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon

Budapest, 2016. április 19. Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója (b) és Róna Dániel, a Medián kutatója (k), szerzők, valamint Bodnár Dániel, a kutatást megrendelő TEV kuratóriumi elnöke az Antiszemita előítéletesség a magyar társadalomban című kutatási jelentést ismertető sajtótájékoztató előtt a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) budapesti irodájában 2016. április 19-én.
Budapest, 2016. április 19. Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója (b) és Róna Dániel, a Medián kutatója (k), szerzők, valamint Bodnár Dániel, a kutatást megrendelő TEV kuratóriumi elnöke az Antiszemita előítéletesség a magyar társadalomban című kutatási jelentést ismertető sajtótájékoztató előtt a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) budapesti irodájában 2016. április 19-én. - © MTI Fotó: Demecs Zsolt
Budapest – Nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon az elmúlt évben – hangzott el a Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére a Medián által tavaly novemberben végzett felmérés eredményeit bemutató keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója által ismertetett eredmények alapján a magyar társadalom 23 százalékát találták erősen, 12 százalékát mérsékelten antiszemitának, mindkét adat kétszázalékos emelkedés az előző évihez képest.

A Jobbik támogatóinál 59 százalék, a Fidesz-híveknél 41 százalék, az MSZP szimpatizánsainál 24, az LMP-seknél és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 18-18 százalék ennek a két csoportnak az aránya – hangzott el.

Az antiszemitizmusra vonatkozó adatok változása kapcsán Hann Endre megjegyezte: a Jobbik közéletbe robbanása után “a közbeszédben a zsidók iránti ellenszenv hangoztatása valamivel legitimebbé, legalábbis gyakoribbá, elfogadhatóbbá vált, akármit gondolunk is erről”.

Mint mondta, a népességen belül a középkorúak előítéletessége valamivel meghaladja az átlagot, de egyéb tekintetben nincsenek jelentősebb kiugrások. Az 1200 fős, a 18 éven felüli népességet reprezentáló mintán, személyes megkérdezéssel végzett felmérés eredményeként említette, hogy a magyar lakosságot csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidósággal kapcsolatos kérdések.

A bemutatott adatok szerint a zsidókat érzelmi alapon elutasítók – azaz őket ellenszenvesnek látók – aránya egy év alatt 23-ról 26 százalékra emelkedett, a kognitív, vagyis vélt vagy valós ismereteken alapuló antiszemitizmust erősen vallóké 41-ről 42 százalékra, a nézetet erősen képviselőké 13-ról 14 százalékra nőtt az egy évvel korábbi vizsgálat óta.

A zsidók iránti ellenszenv arányban áll minden más másság elutasításával – jegyezte meg a kutató, hozzátéve, ebben az összevetésben a csoport megítélése “nem drámaian rossz”.

Példaként hozta fel, hogy a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott úgy, nem szeretné, ha migráns költözne a szomszédságába, míg bőrfejűt 74, arabot 71, romát 68, “négert” 61, homoszexuálist 57, románt 49, kínait 48 százalék nem látott volna szívesen a lakóhelyén. A zsidók esetében 31 százalék volt ez az arány – mondta Hann Endre, felvetve, milyen lenne a válaszadók tényleges magatartása, ha ez valóban megtörténne.

Bodnár Dániel, a kutatást megrendelő alapítvány kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja az eseményen arról beszélt: a harmadik alkalommal elvégzett felmérés célja, hogy közös keretrendszert sikerüljön kialakítani, és így a társadalmi párbeszéd során ugyanazt értsük antiszemitizmus alatt, ahogyan az is, hogy az eredmények alapján cselekvési programot alakítsanak ki.

A “legszomorúbb és legfelrázóbb” eredmények között említette a holokauszt tagadásával és relativizálásával kapcsolatos adatokat, mondván, 2003 óta nő az e nézeteket osztók aránya, ha az elmúlt másfél évben jelentősen csökkent is a nyilvánosságra került esetek száma.

“Rosszul beszélünk a holokausztról” – jelentette ki Bodnár Dániel. A nyilvánosság előtt eltávolítóan, “telítettségélményt és -érzést” keltő módon szólnak a témáról, és ebben szerepe van a politikai véleményformálók mellett a zsidó közösségnek is – tette hozzá.

– MTI –








hirdetés