„Más zenét én nem játszhatok”

Az Omen zenekar, Nagyfi Lászlóval (b2)
Az Omen zenekar, Nagyfi Lászlóval (b2) - © Fotó: Magánarchívum
Debrecen – Nagyfi László a Pokolgépet követően immáron huszonnyolc éve az Omen oszlopos tagja. Interjú.

Nagy felzúdulást okozott a magyar rockerek körében 1990-ben, hogy az első lemezzel rendelkező honi metalcsapat, a Pokolgép „szétrobbant”. Akkor a kivált Kalapács József énekeshez és Nagyfi László gitároshoz Nagyfi Zoltán (a gitáros öccse) dobos, Ács András basszer és Szekeres Tamás gitáros csatlakozott Az azóta 12 albumot kiadó ötösfogat több tagcserén is átesett, mára a Nagyfi-fivérek mellett Nagy Máté gitáros, Mezőfi József basszusgitáros és a debreceni énekes, Koroknai Árpád alkotja az Oment. A banda szombaton Debrecenben lép színpadra, ebből az apropóból Nagyfi Lacival beszélgettünk.

Egy olyan metalikon, mint a Pokolgép egykori gitárosa, a korábban több százezer lemezt eladó Nagyfi László miként éli mindennapjait?

Az én tulajdonom a Gitárcentrum hangszerbolt, abból igyekszem fenntartani magam. Nap mint nap bejárok, most már a fiam is segít az üzletben. Ő egyébként dobolt nem olyan régen egy-két éven át az Akelában, ügyes zenész. Mindketten imádunk a hangszerboltban tenni-venni, úgyhogy ebből élünk jelenleg. Mert a koncertezésből elég nehéz lenne.

Mennyire nehéz ma lekötni az Omen számára a bulikat, mennyi fellépési alkalom akad?

Nem elég sok (nevet). Vannak bulijaink, hála istennek idén is egyre több van, de lehetne kétszer ennyi is, azt sem bánnám.

Tehát a tradicionális, magyaros ízű fémzene nem éppen most éli virágkorát.

Ez nehéz azért ügy, mert a médiában sehol sem vagy jelen heavy metal-zenészként. Idézőjelben fogalmazva ez az „átkunk”, hogy ezt a zenét szeretjük, és kizárólag csak ezt a zenét játsszuk.

De ameddig vannak a koncerteken, és szerencsére vannak, addig ezt toljuk.”

Hol tart most az Omen zenekar, mire készültök idén?

Az egészen közeli jövőben, szombaton Debrecenbe készülünk, ahol a Rudán Joe Band-del fogunk közös koncertet adni, másnap pedig Karcagon lépünk fel. A valamivel távolabbi terveink szerint késő ősszel fog kijönni az új albumunk, előtte nyáron pedig fesztiválokon fogunk játszani.

Kérlek, mondd el, mit lehet tudni a készülő új lemezről?

Egyelőre annyit, hogy „lesz metal”, ami most már szlogenünkké vált. Alapvetően egy jó kis kemény, durva anyag lesz. Emellett mindig törekszünk arra, hogy legyenek dallamos énektémák a nótákban, persze, nem elmenve a nyál felé. Továbbra is Horváth Attila – akit én csak úgy hívok, hogy a Mester – írja a szövegeinket. Valószínűleg a lemez megjelenése előtt, amikor már van 1-2 olyan nóta, amelyekre azt mondjuk, hogy nekünk tetszenek, akkor klipeket fogunk készíteni, ezek már nyár közepe, végefelé megjelenhetnek.

A dalokat ki jegyzi szerzőként a lemezen?

Ugyanúgy, mint korábban, mindig a másik gitárossal, Nagy Mátéval írjuk a riffeket. Mutogatjuk egymásnak az ötleteket, és amelyek tetszenek, azokat kidolgozzuk, s készül belőle egy nóta. Nálunk mindig a két gitáros alkotja a szerzőpárost.

Dobosotoknak, Nagyfi Zolinak, az öcsédnek volt az év elején egy kis egészségügyi problémája. Ez helyrejött már?

Szerencsére nem krónikus betegsége volt, a sérvét operálták meg. Nagyjából hat hét alatt felépült, azóta már túl vagyunk néhány koncerten is, szóval bírja a strapát.

Miként látod egy olyan zenekarnak, mint az Omen, illetve az általa képviselt műfajnak a jövőjét?

Különböző korszakok váltják egymás a műfajon belül, és ez igaz a zenekar életére is. A heavy metal hol fent van, hol pedig lent, de mindig van. Ahogyan fogalmaztam, ez egy édes átok, én csak ezt tudom játszani. Ameddig állnak a színpad előtt és kíváncsiak ránk, addig mi ezt toljuk. De térjünk ki arra is, hogy van ugyebár a közszolgálati csatorna, a Petőfi Rádió. Ott is vannak mindenféle korszakok, de a metal/hard rock zenék nem nagyon tudtak sosem megjelenni.

Nekem az a meggyőződésem, hogy az országban van 1-2 millió ember, aki szereti és hallgatja ezt a műfajt. Ennek ellenére nincs jelen ez a műfaj a médiában, a fene sem érti, miért.”

Mi vajon a koncepció? Pedig az a neve, hogy közszolgálati, de ez nem a közt szolgálja véleményem szerint. Csak a cipőbámulós zenéket hallani rock helyett, szerintem jó pár banda beférne a rádióba ebből a műfajból is. Nem csak az Omenről beszélek természetesen, hanem a keményebb vonal más képviselőiről is.

Sőt, a nyolcvanas évek második felében volt egy hetente jelentkező, egyórás műsor, A heavy metal kedvelőinek. Ott mindig egy az egyben leadtak egy-egy klasszikus, vagy éppen aktuális metalalbumot. Ma már ilyen sincs.

Az arányok mára jobban eltolódtak, ez tény. A kilencvenes évek közepétől ilyen szempontból beleállt Magyarországon a rockzene a földbe, ezért nehéz boldogulni a mai napig is.

Na, de ahogyan a Pokolgép annak idején megénekelte: „más zenét én nem játszhatok”.

Ez pontosan így van.

– Tamás Nándor –








hirdetés