Más népek, azonos problémák

A hat iskola két éve vizsgálja a tizenévesek boldogságának sokrétűségét, lehetőségeit a „Boldogság Európában” témájú együttműködés keretében
A hat iskola két éve vizsgálja a tizenévesek boldogságának sokrétűségét, lehetőségeit a „Boldogság Európában” témájú együttműködés keretében - © Fotó: Matey István
Debrecen – A diákok megismerhették más országok tanulóit, mindennapjait, problémáit.

Hat nemzet fiataljai indultak a tizenévesek boldogságának lehetősége nyomába a Comenius program keretében, melynek záróprogramját a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumban rendezték meg múlt héten, ahol a mindennapos iskolai problémákra – diszkrimináció, tanulási kudarcok, iskolai stressz, kütyüfüggőség – világítottak rá, keresték a megoldásokat. – A program egyik fő célja volt, hogy a különböző országok tanulói jobban megismerjék egymást. – Mindenkiben élt egy sztereotípia a másik néppel kapcsolatban, azonban az utazások során kiderült, mindenki ugyan­olyan, csak legfeljebb máshol él és más nyelvet beszél. Mielőtt Törökországba utaztam, nekem is voltak előítéleteim, például azt gondoltam, hogy a nőket lenézik, ám az ott-tartózkodások alatt kiderült, hogy ez nem igaz – fogalmazott Gellén Imola refis diák.

A programban dán, bolgár, német, spanyol és török iskolák is részt vettek, így a debreceni tanulók közelebbről megismerhették más népcsoportok fiataljait, problémáit. Imola szerint hazánkban kevésbé jellemző az iskolai diszkrimináció, nem úgy mint a németeknél. – Ha ott valaki egy kicsit is kilóg a sorból, azt nagyon szekálják – fűzte hozzá. Szarka Roland szintén refis diák szerint, Magyarországon valóban nem jeleneik meg olyan erőteljesen a kiközösítés, érdekes viszont, hogy míg nálunk megszólnának azért ha melegítőben megyünk iskolába, Spanyolországban, vagy Törökországban ez teljesen elfogadott.

Égető probléma a kivándorlás

A diákoknak azonban nem csak a diszkriminációval, de az iskolai kudarcokkal is meg kell küzdeniük, melynek fő oka Roland szerit a túlzott terhelés. – Nekem hétfőtől csütörtökig 9 órám van, s nem könnyű ilyen sok tantárgyra másnapra is készülni. Ez külföldön szintén másképp van – jegyezte meg. Imola elmondta, hogy Törökországban például 4-5 órájuk van a diákoknak, ráadásul rövidebbek. – Az is érdekes, hogy ott csak év végén vannak vizsgák, nekünk meg hétről hétre kell tanulni. Persze nem tudom megítélni melyik jobb, vagy rosszabb. Hiszen nekik csak az utolsó 1 hónapot kell végigtanulniuk, míg mi folyamatosan tanulunk ám kisebb dózisba adagolva – fogalmazta Imola. A két fiatal, generációjuk legfőbb problémájának a külföldre vándorlást vélik. – A magyarok mellett több nemzet is hazáján kívül képzelik el jövőjüket. A bolgárok például Németországba akarnak menni. Persze ez érthető, hiszen Európa-szerte nagy a munkanélküliség, s ha valaki dolgozik is, nehezen él meg. Én úgy gondolom, hogy ez a hazánk, és nekünk, fiataloknak a feladatunk, hogy jobbá tegyük az országot – hangsúlyozta Imola.

S, hogy a diákok szerint mi a boldogság? Imola úgy gondolja, mindössze hozzáállás kérdése. Azt kell nézni, hogy mi az ami van, és nem azt ami nincs. Roland pedig úgy véli az az állapot, amikor az ember lelkileg rendben van. – Ezért kell figyelni a személyes kapcsolatainkra: barátság, család. Megtalálni azokat a dolgokat amik lekötnek, hogy el kicsit elfelejtsük a világ bajait. Ha nem is tudjuk mindig megoldani, legalább próbáljuk meg izolálni, s egy olyan állapotot létrehozni, amiben jól érezzük magunkat – fűzte hozzá.

HBN–PÁTZ








hirdetés