Mártírok adatait keresik a kartonokban

Akt.:
,,Elfeledett emlékezet” címmel honvédelmi konferenciát tartottak a régi városházán
,,Elfeledett emlékezet” címmel honvédelmi konferenciát tartottak a régi városházán - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Előadást tartottak az azonosítatlan sírba került katonák adatainak felkutatásáról.

Az Elfeledett emlékezet című szakmai konferencián a Debreceni Köztemető – Katonák című könyvet is bemutatták pénteken, melyhez kapcsolódóan számos érdekes előadást hallhattak az érdeklődők. A programot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a MH 5. Bocskai István Lövészdandár szervezte a régi városházán. A szerzők célja a könyvvel, hogy megőrizze a köztemetőben eltemetett II. világháborús mártírok emlékét, köztük azokét is, akik azonosítatlan sírba kerültek. A kötetben egy teljes adatbázis található Debrecenben temetett katona és civil áldozatairól. – A 20. század több katonahősét megbélyegezték, ellenséggé tették, fizikailag ellehetetlenítették tőlük a tisztes megemlékezést – mondta el a rendezvényen dr. Mazsu János történész, hozzátéve, így telepedett a szovjet típusú hatalom az emberek emlékezetére.

A kutatás eredményei

A legfrissebb adatok szerint a Debreceni Köztemetőben és az Izraelita Temetőben összesen 679 magyar katona nyugszik, akik 1944 előtt háborúban, balesetben, betegségben, légitámadásban vagy hadifogolyként hunytak el. Emellett 350 német és 1358 szovjet katona, valamint 1299 magyar származású polgári áldozat előtt állítanak emléket. A Honvédtemetőben 245 magyar és 133 német harcost helyeztek el. A könyv megírásának befejeztével új kutatási lehetőségek jelentek meg, megalapozva egy következő kötet elkészítését. A kutatók számára már amerikai forrásból származó német dokumentumok is rendelkezésre állnak, melyek részletes leírást adnak az áldozatokról. Egy új forrás képekkel illusztrált gyászjelentéseket tartalmaz, mely 400 eltűnt német katona azonosítását segítheti – hangzott el a konferencián.

Sok anyag vár még elemzésre

Idén részletes leírásokban gazdag, 1915 és 1922 közötti halálozási adatok is előkerültek. – Tíz kilónál is súlyosabb volt az iratmennyiség, amelyet kórházakból gyűjtöttünk össze további kutatómunkához – emelte ki Farkas Gábor százados, hozzátéve, ez pusztán a teljes kórházi tartalom töredéke, hiszen az évtizedek alatt rengeteg karton tűnt el. Sok anyag vár még elemzésre: a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárból és a Hadtörténeti Múzeum levéltárából is folytatódnak a feldolgozások, valamint 200-nál több levél is előkerült idén, mely segíthet a sírhelyek beazonosításában – jelentette 2016-os kutatómunkájukról.

HBN–FL








hirdetés