Mario Vargas Llosa kapta az irodalmi Nobel-díjat

Mario Vargas Llosa
Mario Vargas Llosa
A világhírű perui író, Mario Vargas Llosa kapta a 2010-es irodalmi Nobel-díjat. – jelentette be csütörtökön a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A 74 éves írót, akinek szinte minden műve megjelent Magyarországon, évek óta a legrangosabb díj várományosának tartották.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a díj odaítélésnek indokaként két tényezőt említett meg a perui író műveivel kapcsolatban.”A hatalom szerkezetének ábrázolását valamint az egyén ellenállásának, lázadásának és bukásának erőteljes megjelenítését”.

Magyarországon évtizedek óta nagyszámú olvasója és tisztelője van

Az idei irodalmi Nobel-díjas, akinek Magyarországon évtizedek óta nagyszámú olvasója és tisztelője van, mindössze 16 éves volt, amikor első drámáját egy perui színházban bemutatták. 1955 és 1957 között irodalmat és jogot hallgatott a perui San Marcos Egyetemen, közben pedig újságíróként dolgozott, és társszerkesztője volt a Literatura című irodalmi folyóiratnak. Egyetemi tanulmányait végül 1959-ben Spanyolországban, a madridi egyetemen fejezte be.

Első novelláskötete, “A Vezetők” 1959-ben jelent meg. Mivel Peruban nem tudott megélni íróként, még ugyanebben az évben Párizsba költözött, ahol spanyolt tanított, a France Presse és a francia rádió spanyol osztályának munkatársaként dolgozott.

Első, 1962-es regénye, az önéletrajzi ihletésű “A város és a kutyák” meghozta számára a széles körű nemzetközi elismerést. Vargas Llosa 1964-ben elvált első feleségétől, és házasságuk történetét az 1977-ben megjelent “Júlia néni és a tollnok” című regényében dolgozta fel. 1965-ben nősült másodszor, és ebből a házasságból két fiú és egy lány született.

Az 1960-as évek végétől Llosa különböző amerikai és európai egyetemeken tanított, miközben rendületlenül írt. 1970-ben családjával Barcelonába költözött, és megírta doktori disszertációját példaképéről, Gabriel García Márquez-ről. 1973-ban jelent meg a Pantaleón és a hölgyvendégek című regénye, melyből 1976-ban saját maga rendezett filmet.

1975-ben Llosa visszatelepült Peruba. 1977-ben a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották, alkotókedve pedig változatlan marad. Az 1980-as években sorra jelentek meg kitűnő regényei (A háború végén, 1981; Mayta története, 1984; Ki ölte meg Palomino Molerót, 1986, A beszélő, 1987; Szeretem a mostohám, 1988)

Llosa politikus alkat volt mindig, ezért indult az 1990-es perui elnökválasztásokon, de hiába volt esélyes, vereséget szenvedett az alig ismert, japán származású Alberto Fujimoritól. Az elnökválasztásokon szerzett tapasztalatairól írta meg keserű visszaemlékezéseit “Egy hal a vízben” címen. Mario Vargas Llosa az ezredforduló után is aktív író maradt. Legutóbbi híres regénye, “A kecske ünnepe” egy diktatúra hétköznapjait mutatja be.

– Független Hírügynökség –



További hírek a Nagyvilág kategóriából