Március 15. – Balog: hegycsúcs a nemzetnek az ünnep

Aknay János, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festõmûvész, a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagja (j) átveszi a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést Balog Zoltántól, az emberi erõforrások miniszterétõl az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Pesti Vigadóban 2017. március 14-én.
Aknay János, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festõmûvész, a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagja (j) átveszi a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést Balog Zoltántól, az emberi erõforrások miniszterétõl az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Pesti Vigadóban 2017. március 14-én. - © MTI Fotó: Máthé Zoltán
Budapest – Március 15. a magyarok számára hegycsúcs, ahol tisztább a levegő, és ahonnan messzebb lehet ellátni, áttekinthető a mögöttünk és az előttünk álló út – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere Budapesten kedden, mielőtt állami kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából.

Balog Zoltán a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, valamint a Magyar Arany, Magyar Ezüst és Magyar Bronz Érdemkereszt elismerések átnyújtása előtt úgy fogalmazott: a mostani, gyorsan változó időkben különösen fontos a forradalom és szabadságharc, valamint a kiegyezés igazságainak közös ünneplése.

A miniszter szavai szerint forradalom és szabadságharc nélkül nincs méltányos kiegyezés, még akkor sem, ha a kiegyezők nem mindig ugyanazok, mint akik a szabadságért harcoltak. Azt mondta, mindenki alkatának megfelelően dönthet, hogy a szabadságharcot vagy a kompromisszumkeresést pártolja-e inkább.

A miniszter nagyságukat dicsérve felidézte gróf Andrássy Gyula és báró Eötvös József alakját.

Andrássy Gyulát Ferenc József császár 1851-ben halálra ítélte és távollétében jelképesen felakaszttatta, amiért részt vett a szabadságharcban, 1867-ben azonban ugyanő kinevezte magyar miniszterelnöknek.

Eötvös József ezzel szemben a passzív visszavonulást választotta, és távol maradt a szabadságharctól, mert az nem felelt meg annak, amit ő képviselt. Ez Balog Zoltán szerint az egyik legfontosabb morális cselekedete volt, példát mutathat a 21. századnak – amelynek üzenete, hogy mindenben részt kell venni – a Batthyány-, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere – tette hozzá.

A miniszter szerint a mai szemléletben már összetartozhatnak a 19. század meghatározó magyar politikusai, nem kell kibékíteni az ellentéteiket.

Március 15-én az Antarktiszt leszámítva minden kontinensen előveszik a kokárdát. A magyar ünnepek egyik legfontosabb és legszebb része, amikor köszönetet mondanak azoknak, akik fontos dolgokat tesznek hozzá a nemzet életéhez – fogalmazta a miniszter, megjegyezve: ilyenkor látható igazán, milyen gazdag valójában az ország.

Napjainkban gyakran tűnik háborúnak a közbeszéd, ezért különösen fontos a rombolás mellett az építést és az építőket is észrevenni. Jelen és jövő ugyanis nem születhet rombolásból, csak építkezésből – emelte ki.

A kitüntetettek keresztet kapnak a mellkasukra, de előtte már a vállukra vagy a hátukra vették a keresztet – mondta Balog Zoltán, hangsúlyozva: munkájukat nem elsősorban a megélhetésükért végzik el, hanem egy magasabb cél érdekében, a nemzet javára.

A díjazottak küldetése egész embert kíván: odaszánást, elkötelezettséget, kitartást, bátorságot és hűséget – mondta, megjegyezve, hogy minden tett visszhangot vet a közelben élők között.

Az elismerésben részesítetteknek tisztségük van: a magyar kultúra, a magyar nemzet lovagjai, amit kiérdemeltek. Küldetésüket sikerrel töltik be, önmagukon túli értelmet mutatnak – méltatta a jelenlévőket a miniszter, megköszönve teljesítményüket.

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a világ újra mozgásba jött, Európa keresi önmagát, és a mostani időszak kérdései nagyon hasonlóak 1848-49 kérdéseihez: hogyan őrizhető meg a haza, és melyek a változás azon útjai, amelyek nemcsak a megmaradást, hanem a gyarapodást is szolgálják?

– MTI –








hirdetés