Március 15. – Állami ünnepség a Magyar Nemzeti Múzeumnál

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen a Magyar Nemzeti Múzeum előtt 2017. március 15-én.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen a Magyar Nemzeti Múzeum előtt 2017. március 15-én. - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – Brüsszelt meg kell állítani, és a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartott március 15-ei díszünnepségen. Tarlós István főpolgármester az 1848-49-es forradalom és szabadságharc üzenetéről szólva kiemelte: a magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért, álmaiért, érdekei képviseletéért.

“Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít” – mondta Orbán Viktor.

Ez a mostani európai lázadás tétje. Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk – emelte ki.

Orbán Viktor kitért arra is: a betelepítést meg kell akadályozni, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát pedig itthon kell tartani.

Ebben csak magunkra számíthatunk, ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani – jelentette ki a miniszterelnök.

Arról is beszélt, hogy a nemzet nemcsak közös nyelvet, kultúrát és múltat jelent, hanem azoknak a pillanatoknak az összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket.

“Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években”: egybekovácsolta ugyanis a szíveket a nemzeti és keresztény alkotmányért vívott harc, az adósrabszolgaság elleni lázadás, a gazdasági függetlenségért folytatott küzdelem, valamint az is, hogy “lefogtuk a kapukat belülről nyitogatni akaró brüsszeli kezeket” – sorolta a kormányfő.

A miniszterelnök arról is szólt: az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak “a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége” ellen.

Először az angolok, aztán az amerikaiak – mondta, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás.

A kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában, és ma még lehetőség van arra, hogy a lázadás felszabadító energiáit “alkotmányos kereteken belül tartsuk, és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át”. Mindenekelőtt Brüsszelben le kell dobni “az álszentség maskaráit”, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség, “a szép elvek mögé bújtatott machinációknak véget kell vetni” – mondta.

Tarlós István főpolgármester úgy fogalmazott: “a márciusi forradalom üzenete, hogy mi, magyarok továbbra sem engedünk a ’48-ból, nem hagyjuk, hogy nemzetünk érdekeit mások fogalmazzák meg helyettünk”.

Kiemelte, hogy “a mai, bízvást történelminek mondható időkben meg kell találnunk a Magyarországot megillető helyet a második világháború utáni talán legnagyobb átalakulását élő világrendben, a modern kori népvándorlás viharos viszontagságai közepette, az európai és keresztény értékek elkötelezett védelmezőjeként”.

Hangsúlyozta: “közös dolgunk ma is, és a jövőre nézve: együtt cselekedni a magyarságért. Ez a belülről jövő kényszer soha nem lehet elavult, soha nem lehet retrográd, soha nem lehet gúny tárgya.”

Mint mondta, ma is nagy szükség van pozitív, össznemzeti élményekre.

“Össze kell fogniuk azoknak, akik hisznek a közösség erejében, őrzik a magyar identitást, nemcsak a mának élnek, hanem az utánuk jövőkre is gondolnak” – fogalmazott a főpolgármester.

A múzeum előtti teret megtöltő tömegben magyar, lengyel és székely zászlókat lengettek. A Fidelitas tagjai “Soros fizet, Juhász fütyül” feliratú táblákat tartottak a magasba a Múzeum körút Kálvin tér felőli oldalán.

Az Együtt korábban az Astoriánál és a Kálvin téren sípokat osztott. Orbán Viktor beszéde alatt ellenzéki tüntetők végig fütyültek, sípoltak, kereplőkkel tiltakoztak, azt kiabálták: “Viktátor”, “Orbán, takarodj!”, “Börtönbe!”. Az ünneplő tömegből sokan azt kiabálták vissza nekik: “Hazaárulók!”, “Kendermagos!”.

Az ünnepség idején lökdösődés alakult ki a kormánypárti ünneplők és ellenzéki tüntetők között. Egy idős nő megpróbálta kitépni egy újságíró kezéből a mobiltelefonját, amellyel rögzítette az eseményeket.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédében utalt a tüntetőkre is: “lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, amely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés”.

“Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? (…) Akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják. Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez” – mondta.

Az ünnepi műsorban a hazai népzene és néptánc kiemelkedő alakjainak közreműködésével, autentikus népdalokkal idézték fel el az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetét.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) nemzeti rendezvényszervező főosztálya szerdán kora délután azt közölte az MTI-vel: több ezren ünnepeltek a Magyar Nemzeti Múzeumnál. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint az ünneplők méltóképpen emlékeztek a nemzeti ünnepen, de ellenzéki tüntetők is megjelentek.

A rendezvény után díszmenet indult a budai Várba, ahol egész nap ingyenes családi programokkal várják az ünneplőket. Csatlakoztak a résztvevőkhöz azok a lengyel megemlékezők is, akik a március 15-ei rendezvényekre érkeztek Budapestre.

– MTI –



További hírek a Magyarország kategóriából