Maradt a jegybanki alapkamat

Maradt a jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén 5,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot – jelentette be Simor András, az MNB elnöke.

A kamatcsökkentés megszakadásának fő indoka az, hogy elsősorban az energiaárak emelkedése miatt az infláció az előrejelzéseknél magasabban alakulhat a következő hónapokban, és nemzetközi hatásokra romlott Magyarország megítélése. Mindezeknek megfelelően az MNB az inflációs prognózist 2010-re 4,9 százalékra emelte fel. A gazdaság teljesítményét viszont 0,2 százalék zsugorodásról 0,9 százalék növekedésre javította.

A MT szerint az ország az év elején valószínűleg túljutott a recesszión. Sajtótájékoztatóján Simor bejelentette: még hétfőn elküldik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek azt az összeállítást, amely bemutatja az MNB-ben zajló munkát, céljaikat és azt, hogyan szeretnék segíteni az új kormányt.

Meggyőző többség hozta meg a kamat tartására vonatkozó döntést, noha volt javaslat a negyedszázalék-pontnyi csökkentésre is – derült ki Simor András szavaiból.

Sokat változott az MNB képe az ország gazdasági állapotáról. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a vártnál erősebben indult el a gazdaság fellendülése, Magyarország 2010. elején valószínűleg túljutott a recesszión. Ennek megfelelően az év eleji előrejelzést jócskán felfelé javítva 0,2 százalékos visszaesés helyett 0,9 százalék növekedést valószínűsítenek.

Ezzel párhuzamosan azonban az energiahordozók globális drágulása miatt az MNB szerint lassabb lesz a 3 százalékos inflációs cél elérése. Korábban azzal számoltak, hogy már az év második felében ezen a szinten lesz a drágulás mértéke, most azonban erre az időre 4, az esztendő egészére 4,4 helyett 4,9 százalékot várnak, s csak 2011. átlagában látnak 3 százalékot.

Simor András elmondta, hogy romlott Magyarország megítélése: egy hónappal ezelőtt még úgy nézett ki, hogy a görög válságnak nem lesz hatása, ez azóta azonban megváltozott. Az adatok viszont azt mutatják, hogy Magyarország pozíciója relatíve rosszabb lett Cseh– és Lengyelországnál, a külföldi befektetők jelentős összeget vontak ki, az állampapírok hozama számottevően emelkedett. A relatív romlás okát nem ismeri – mondta Simor, de mint fogalmazott, a választási időszakok szükségszerű velejárója az a bizonytalanság amit az új kormány még nem ismert gazdaságpolitikája okoz. Remélhetőleg mielőbb elmúlik az elbizonytalanodás – fűzte hozzá.

A Monetáris Tanács felhívja a figyelmet a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika szükségességére. Változatlan költségvetési politika mellett is most kis mértékben nagyobb államháztartási hiányt várnak erre az évre, mint előző prognózisuk készítésekor. Kérdésre válaszolva Simor elmondta: az új kormány által óhajtott alacsonyabb kamatra csak akkor van lehetőség, ha az infláció és az ország kockázati megítélése megengedi ezt.

– Független Hírügynökség –