Már van lisztharmat és fómás lombfertőzés is

Már van lisztharmat és fómás lombfertőzés is
© Illusztráció: Pixabay
Hajdú-Bihar – Február első tíz napja borongós, az átlagnál jóval csapadékosabb, de továbbra is enyhe időt hozott. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrárkutató-intézetek Tangazdaságából.

A csapadékos és enyhe időt köszönhettük az Európa nyugati, majd északi része felett kiépülő nagy kiterjedésű alacsony nyomású időjárási zónának, mely eleinte igen enyhe, nedves levegővel árasztotta el térségünket.

A későbbiekben mediterrán légörvények, valamint az ezek hátoldalán szivárgó hűvösebb levegő határozta meg időjárásunkat: az éjszakai fagyok mellett már nappal is előfordult fagypont közeli hőmérséklet. Volt honnan hűlnie a levegőnek, hiszen a hónap legelején sokfelé tetőzött plusz 10 fok felett a hőmérséklet és napokig egyáltalán nem fagyott.

Talajfagyról hosszú ideje nem beszélhetünk, sőt a tél eddigi részében sem volt példa 2-5 centiméteres mélység alatti fagyról.

Jók a feltételek

A lehűlés ezúttal sem tartott pár napnál tovább, a dekád végére ismét plusz 5 fok körüli maximumok és fagypont körüli legalacsonyabb hőmérsékletek voltak jellemzők, többfelé fagymentes éjszakákkal. A hosszú ideje enyhe idő, mondhatnánk, megkímélte az évelő kultúrákat, telelő állományokat, ám – különösen a gyakori csapadék miatt – növényvédelmi kockázatokkal is járt. Az őszi búza és árpa korai vetésű, átlagosnál jobban fejlett állományaiban a lisztharmat, a repcében a fómás lombfertőzés tünetei jelentkeztek már most. Ugyancsak jók a szaporodás feltételei több más gombás és baktériumos kórokozó számára, valamint az állati kártevők gyérülése is csekélyebb lehet a kemény fagyok hiányában.

Egyelőre azonban kevés lehetőséget adott az időjárás a gazdáknak a beavatkozásra, hiszen az elmúlt 10 nap során szinte minden nap hullott csapadék, ráadásul sáros volt a talaj, és nagy területen súlyosbodott ismét a belvízhelyzet. A megszokottnál jóval borongósabb időszak végére már a teljes havi csapadékszummának megfelelő mennyiség (30-35 milliméter) lehullott a térségben. A sok­éves átlag háromszorosának megfelelő időszaki összegnek csak kis hányada hullott hó formájában, s a vékony hóréteg is csupán 1-3 napra maradt meg. Az újabb csapadék a gyökértér egészében legalább a szabadföldi vízkapacitás szintjéig telítette a talajokat. A laza, magas fekvésű homokokon, jó vízelvezetésű táblákon ez nem okozott problémát, de a magas talajvizű, összefolyásra, belvízre hajlamos területeknek számottevő része került víz alá. Ezen a dekád enyhe időjárása sem segített jelentősen, a 2,5–3°C körüli pozitív anomália mellett is legfeljebb napi 0,5 milliméter körüli vízmennyiség tudott elpárologni.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –