Már nyomoznak a zsidó hitközség költései miatt

Akt.:
Minden jel arra mutat, hogy a Mazsihisz elengedte Horovitz Tamás kezét
Minden jel arra mutat, hogy a Mazsihisz elengedte Horovitz Tamás kezét - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Rendőrök és nyomozók jelentek meg múlt kedden a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) Bajcsy-Zsilinszky utcai székházában, ahonnan iratokkal, számítógépes adatokkal távoztak – értesült a Hajdú-bihari Napló. A házkutatás és a lefoglalás tényét a megyei rendőr-főkapitányság megerősítette, érdeklődésünkre közölték: sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomoznak, az eljárásnak egyelőre nincs gyanúsítottja. A nyomozás a DZSH 95 millió forintos Mazsihisz-kölcsönével van összefüggésben. Emlékezetes: uniós és állami támogatással 600 millió forint értékben újult meg a felekezet két helyi zsinagógája és székháza. A pénz azonban nem lett elég, ezért kérte a kölcsönt Horovitz Tamás elnök a DZSH nevében, ám nem tudtak időre törleszteni. Úgy tudjuk, a feljelentést nem a Mazsihisz tette, a rendőrség azt írta: állampolgári bejelentés alapján vizsgálódnak.

Az elnökség egy csoportjának nyár végi belső ellenőrzése után a nyomozóhatóság is lát vizsgálni valót a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) kölcsöne ügyében. A hatóság értesüléseink szerint a felvétel körülményeit és felhasználását firtatja. A fejlemény azért érdekes, mert tavaly éppen a kölcsön miatt robbant ki botrány a közösségben. A hitközség tagsága ekkor értesült arról, hogy Horovitz Tamás elnök 2015-ben a tudtuk nélkül, alapszabályba ütközően vett fel 95 millió forintos kölcsönt a DZSH nevében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségétől (Mazsihisz). Ezt úgy kapta meg, hogy értékes hitközségi ingatlanokra jegyeztek be zálogjogot. Miután a pénzt a vállalt 2016. június 30-i határidőre nem sikerült törleszteni, fennállt a lehetősége annak, hogy ezeket elveszíti a hitközség. Noha a tartozás visszafizetését átütemezték, ha a DZSH nem tudja a pénzt előteremteni, a lehetőség ismét előkerülhet.

Horovitz Tamás akkor azzal indokolta a kölcsön szükségességét, hogy előre nem látható kiadások, pótmunkák adódtak, el nem számolható költségek adódtak a több mint 600 milliós, uniós és állami pénzből felújított két zsinagóga és a székházat is érintő rekonstrukció során. Heisler András Mazsihisz-elnök egy Horovitznak címzett levélben már akkor azt írta: felvetődik a gyanúja annak, hogy Horovitz olyan összegű kölcsön visszafizetését vállalta, amiről már a szerződés aláírásakor tudta, hogy nem fogják teljesíteni.

A Napló mazsihiszes forrásokból megtudta: a 95 millió forintból eddig 60 milliót törlesztett a DZSH. A fennmaradó 35 milliót három év alatt kell teljesíteni, a harmadát még idén. A részleteket részben a felújítások miatti többletbevételből teremtené elő a hitközség. Jelzálog két ingatlanra került, egy harmadik épületre végül nem tudták bejegyezni, mivel az részben már nem a hitközség tulajdona.

Szakadó közösség

A történtek megosztották az egyébként is kis létszámú, mára inkább kulturális, mintsem vallási közösségként működő debreceni zsidóságot. A Napló júliusi cikke után ketten távoztak – egészségügyi, családi okokat emlegetve – az elnökségéből, mások a kilátásba helyezett lemondásuk ellenére maradtak. Dr. Feuermann László alelnök idén január elsejével lépett ki a vezetőségből.

A nyíltan Horovitz Tamással szemben állást foglaló ellenzékiek a szeptember végi zsidó újévre saját kiadvánnyal álltak elő, és megpróbálták szétszakítani a hitközséget: megalakították az Egységes Debreceni Izraeliták Társaságát (EDIT). A nagyívű tervekből – amelyekkel új alapokra helyeznék a zsidó közösség vezetését – egyelőre semmi sem valósult meg. Később az elöljáróság kezdeményezte az ellenzéki élharcosok, Deményi György, Fohn György és Weisz György zsidó vallási törvényszék (Bét Din) elé állítását szombatszegés miatt (újságokat osztogattak), az eljárás végéig pedig a hitközségi tagságukat felfüggesztették. Az elnökség ugyan meghívta egyeztetésre a „hármakat”, ám a találkozó hamar véget ért, az „ellenszegülők” álltak fel az asztaltól. Ezt Weisz György azzal indokolta, hogy úgy érezték magukat, mintha egy rögtönítélő bíróság előtt kellene felelniük. Később az érintettek a Bét Din feltételeit egyeztető tárgyalásra már el sem mentek, miután állítják: az alapszabály nem ad lehetőséget hitközségi tagok felfüggesztésére.

Visszahívták tisztségéből

Van azonban még csavar az ügyben: a „hármak” ugyanis visszatámadtak, és jelen állás szerint nekik áll a zászló. Ők ugyanis dr. Frölich Róbert országos főrabbihoz fordultak, aki állásfoglalásában azt írta: a felfüggesztő döntés hivatkozásai túl általánosak, az elöljáróság nem releváns törvény alapján határozott. A „hármaknak” a zsidóságukat kérdőjelezték meg. Súlyosan megszégyenültek, továbbá a vezetőség levele (amelyet Horovitz mellett dr. Asher Ehrenfeld debreceni főrabbi is aláírt) „súlyosan ellentmond a halachának (zsidó törvény), [az elöljáróság – a szerző] úgy ítélkezik, hogy ahhoz nincs vallásjogi alapja” – írja Frölich, hozzátéve, hogy „nem kételkedünk a levél aláíróinak intencióiban, de a javító szándékot rossz módon, helytelen eszközökkel, a zsidó jog félreértelmezése során rossz döntéssel váltották valóra”. Ráadásul az elmeszelteknek joguk van Bén Dinhez fordulniuk, sőt ott kártérítést kérniük. Ezt már megtették, Frölich össze is hívta a vallási törvényszéket, ami a napokban ülhet össze. Az csak érdekes adalék, hogy a debreceni elöljáróságnak tagja dr. Asher Ehrenfeld főrabbi is, s szintén aláírta a felfüggesztésről szóló értesítést. Januári fejlemény, hogy az Országos rabbitestület névsorából törölték, mivel diplomája nem felel meg az előírásaiknak: nem honosította azt.

Korábban írtunk arról, hogy Heisler András a kölcsönügy kirobbanása után már a nyáron lemondásra szólította fel bizalomvesztés miatt Horovitzot a Mazsihisz alelnöki tisztségéről. Az országos szervezetben az év végére fogyott el körülötte végleg a levegő: a decemberi közgyűlésen visszahívták tisztségéből (debreceni elnökségét nem érintette a visszahívás). Március elején viszont egy lapunkhoz eljutott levélben Heisler ismét nekiment Horovitznak. Egyebek mellett azt írta – idézzük –, „maximálisan nem értek egyet senki felfüggesztésével vagy kizárásával!” Majd arra kérte az elöljáróságot, hogy „térjetek vissza a plurális, ellenvéleményeket is befogadó közösség építéséhez.”

Az elnök nem nyilatkozik

Természetesen szerettük volna mind a nyomozás, mind a felfüggesztés miatt szóra bírni Horovitz Tamást, ő azonban Grósz Zsuzsanna alelnökön keresztül azt üzente, nem kíván nyilatkozni. Bár vasárnapra közgyűlést hívtak össze – ahol a felfüggesztetteknek sem hozzászólási, sem szavazati joguk nincs –, bizonytalan, szóba kerülnek-e az ügyek, a napirendi pontok között mindenesetre egyik sem szerepel.

– Szabó Zsolt László –


Cikksorozatunkban korábban megírtuk:


Zsidó hitélet az utolsó órában

A Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) heti szertartásainak mintegy felében nem tudnak teljes értékű istentiszteletet tartani.

 

„Boríthat” a kölcsönbotrány

A Napló cikke után a zsidó hitközség több elnökségi tagja a le­mondását helyezte kilátásba.

 

 

Hitel miatt szorulhatnak a cívisvárosi zsidók

A Debreceni Zsidó Hitközség több értékes debreceni ingatlanát is elveszítheti, ha nem tudja törleszteni a kölcsönt, amit a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségétől (Mazsihisz) vett fel – értesült a Hajdú-bihari Napló. A 95 millió forintos hitelre Horovitz Tamás elnök indoklása szerint a hitközség tavaly befejeződött fejlesztései miatt volt szükség, a június végi határidőre azonban csak 33,5 milliót törlesztettek.



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés