Már nem hisznek a csomagolásnak

Akt.:
A fogyasztók egyre tudatosabbak az élelmiszerek vásárlásakor
A fogyasztók egyre tudatosabbak az élelmiszerek vásárlásakor - © Fotó: Magánarchívum
Debrecen – A megváltozott fogyasztói magatartás másféle marketinget (is) igényel.

Milyen ma a jó marketing, hogyan kell a termékfejlesztést a fogyasztóval közösen végezni, merre tart a táplálkozástudomány? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a 12. (Debrecenben már negyedszer megtartott) Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencián, szerdán a Kölcsey Központban. A találkozó egyik központi témája az élelmiszer-innováció és a digitális technológia kapcsolata volt.

Személyre szabottan

– A mai fogyasztókkal kapcsolatban nem működnek a tegnap marketingmódszerei – jelentette ki dr. Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem professzora, hozzátéve, hogy az élelmiszerpiacra bevezetett új termékek 80 százaléka egy éven belül megbukik. Mint kifejtette, a céges marketing hagyományosan a jól megtervezett, előkészített, adatokon nyugvó, középtávú döntések híve, ezzel szemben a jelen fogyasztója jellemzően rögtönzött, vágyvezérelt, rövidtávú, kevésbé kiszámítható döntéseket hoz. Utóbbiak emellett egyre inkább szájhagyományok, városi legendák alapján tájékozódnak, és kevésbé hisznek a csomagolásra írt információknak, továbbá, míg régebben a termékek jellemzői voltak a legfontosabbak, ma többet számít azok innovatív jellege és imázsa.

Az előadó szerint erősödik az a trend, hogy a fogyasztó már nem az értéklánc végén, mint a termék egyszerű vásárlója jelenik meg, hanem együttműködik annak létrehozásában, fejlesztésében a vállalatokkal, melyeknek építeniük kell a fogyasztók kreativitására, partnernek tekintve őket. Mindez a cégek részéről új eszközöket is igényel: például célcsoportok szokásainak felmérése helyett eredményesebb lehet közösségi ötletbörzékből meríteniük.

Szakály Zoltán arról is beszélt, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tudatosabbá válás szintén átrendezi a piacot; bár ennek még a kezdetén vagyunk, de várhatóan a mind személyre szabottabb táplálkozás lesz a jövő útja.

Hal és baromfi

Míg 2050-re a Föld népessége 30 százalékkal lesz több, élelmiszerigénye 70 százalékkal nő meg; ennek oka az étrendváltozás – mondta előadásában dr. Popp József, a Debreceni Egyetem professzora. Ugyanis jelentősen megemelkedik a magas hozzáadott értékű élelmiszerek, vagyis a hús- és tejtermékek iránti kereslet, ezek előállítása viszont sokkal több befektetést (szántóterület, takarmány stb.) igényel, emiatt az egy főre jutó termőterület mindinkább csökkenni fog – részletezte. Arról is beszélt: ma nem a megtermelt élelem mennyisége a probléma, hanem az elosztása, a szegények nem tudják megvenni. „2,3 milliárd ember attól szenved, hogy túl sokat eszik, 0,8 milliárd attól, hogy túl keveset” – mondta, hozzátéve, hogy mindkét csoportban jelen van a rejtett éhezés, vagyis amikor a szervezet nem jut hozzá a szükséges mikro­táp­anyagokhoz. Úgy véli, a jövőben a húsok között előtérbe kerülhet a hal és a baromfi előállítása, ami a többinél kevesebb takarmányt igényel, és kisebb a környezetterhelése. Azt is megjegyezte, hogy az élelmezés terén a legújabb „zöldforradalom” a géntechnológiában várható, amiről azonban – a közös élelmiszerpolitikát nélkülöző – Európai Unió le fog maradni.

HBN–SzT








hirdetés