Már most igen jól működik a gazdaság a romániai Biharban

Akt.:
A nagyváradi városháza. Bihar központjának gazdasági mutatói igencsak biztatóak
A nagyváradi városháza. Bihar központjának gazdasági mutatói igencsak biztatóak - © Fotó: Kovács Péter
Nagyvárad – A magyar munkaerő romániai munkavállalását leginkább a nyelvtudás hiánya akadályozhatja.

Ha csak az országhatár két oldalát nézzük, akkor is megfogalmazódik bennünk a kérdés: a román oldalon vajon mit tudnak, amit mi nem? Ugyanis, amíg nálunk a jó minőségű utak között szépen gondozott mezőgazdasági területek terpeszkednek, ám a településeinken alig-alig épül bármi, addig a szomszédban, az országhatártól Nagyváradig a leginkább döcögős négysávos út két oldalán újonnan létesült és szinte teljesen benépesült ipari parkok nyújtózkodnak a kevésbé gondozott területen. No meg a települések most kialakított utcáiban sorra húzzák fel a lakóházakat.

Állami földet kaptak

– Volt egy időszak, amikor innen nézve hatalmas fejlődés volt Magyarországon. Nálunk ez csak 2005-ben indult, 2008-ra felpörgött a gazdaság. Eredményei papíron már akkor látszottak, érezni viszont csak 2010-től lehet – beszél gazdaságuk fejlődésének kezdeti időszakáról Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere, aki rögtön rá is tér arra, hogy mi indíthatta el ezt az előrelépést.


Az utóbbi időben gomba módra nőttek ki a különféle nagy, multinacionális cégek ezen a területen.


– Racionális, ám szigorú döntéseket hoztunk, a cél az ipari parkok létrehozása volt. A város megkapta az állami földeket. Első lépesben 2008-ig egy 120 hektáros parkot alakítottunk ki, ez mára 80 százalékban megtelt, 2012-ben következett a 80 hektáros ipari park, ami már 30 százalékban belakott, majd 2015-ben egy 15 hektáros területet vontunk be. Itt értelemszerűen még nincs vállalkozás. Az ipari park státus elnyerése azért fontos, mert a terület mentesül az épület- és ingatlan adó fizetésétől. –A nagyváradi nem egy specializált ipari park, tehát bármilyen cég ide jöhet. Elutasításunk csak környezetvédelmi okok miatt volt, a feltételeink ugyanis szigorúak – folytatja a nagyváradi gazdasági fejlődés ismertetését Delia Ungur, az ipari park vezetője. A fiatal nőről tudni kell, hogy a múlt évben őt választották Romániában az év menedzserének.

– Célunk volt, hogy a városból kivigyük az ipart, ezáltal ingatlanok szabadultak fel, a kiköltöző cégeknek pedig bevételt jelentett a korábbi telephelyük eladása. Első körben áruházak épültek, amelyek közül volt, amelyiket be sem fejeztek. Később elektronikai cégek, logisztikai központok, mechatronika, műanyag-, ruha- és cipőgyár települt egyebek mellett a parkba.

Támogatják a diákokat

Az autóalkatrész gyártás például odavitte az autószalonokat, de más területen is működött az úgynevezett gazdasági gravitációs erő. Nagyváradnak nyugat felé is megvan a vonzereje; sok külföldi, köztük magyar is itt alapít céget.

Nagyváradi utca | Fotó: Kovács Péter Nagyváradi utca | Fotó: Kovács Péter ©

A szakképzett munkaerő idővel kevésnek bizonyult, ezért a kormánynak és a városnak az elképzelései, igényei szerint alakult át a szakképzés. Az állami, tanulónkénti és havonta adott 200 lejes ösztöndíjat a parkban lévő cégek 200 lejjel egészítik ki a 3 éves képzési idő alatt azért, hogy a gyakorlati időt náluk töltsék a diákok – fejtegeti az alpolgármester és az ipari park vezetője. Hozzáteszik, hogy jöhetnének akár Magyarországról is dolgozni, ehhez viszont szükséges egy minimális angol- vagy román nyelvtudás. Bár bizonyos építkezéseken most is vannak magyarországiak, továbbá a HURO, valamint a most induló ROHU uniós pályázatokban nagy lendülettel vesznek részt továbbra is.

– Kovács Zsolt –


Így viszik hírét a nagyváradi lehetőségeknek

  • Ügynökségeken keresztül jutnak el a külföldi partnerekhez. A legnagyobb beruházások egyébként így érkeznek az ipari parkokba.
  • Kihasználják a bel- és külföldi bemutatkozási lehetőségeket.
  • Kapcsolat a kereskedelmi- és iparkamarákkal.
  • Együttműködés a konzulátusokkal, külképviseletekkel.
  • Részvétel ingatlan kiállításokon.
  • Konzultánsok bevonása a multi cégekkel való kapcsolat létesítésében.
  • Rendszeresen publikálnak az országos kiadású szakmai lapokban.
  • Erős lobbitevékenység.
  • Az ipari park elégedett lakói is viszik a jó hírét.

Utolérni Aradot, Temest

–Jövő? – kérdez vissza Huszár István. – Ha betelnek az ipari parkjaink, nyitunk újabbakat. Töretlen a fejlődésünk; évi 6 százalékos a bérnövekedés, a városnak már legalább 50 kilométeres a munkaerő-vonzási körzete, itt 3 százalék alatti a munkanélküli ráta, Nagyváradon 1,8 százalékos, és ezek döntő hányadban termelő munkát jelentenek. Belföldi versenytársaink Kolozsvár, valamint az ország két legfejlettebb városa, Arad és Temesvár. Az utóbbi kettőben például 30 százalékkal magasabbak a bérek, mint itt.

Bors, a bihari gazdasági fejlődés mintapéldája
Bors – Az országhatáron lévő Bors látványos fejlődésen ment keresztül a mögöttünk lévő évtizedben.




További hírek a Gazdaság kategóriából






hirdetés