Már az első teljes évben is tízezrek utaztak rajta

Szűcs Ernő (balról) és Márkus Gábor a koszorúzás után
Szűcs Ernő (balról) és Márkus Gábor a koszorúzás után - © Fotó: Kovács Zsolt
Püspökladány – Először a hosszabb, Debrecenen átvezető pályát akarták megépíteni.

Pontosan egy hónappal ezelőtt egy vasutasnapon emlékezett meg a város a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonal átadásának 160. évfordulójáról. Helyi civilek azonban fontosnak tartották, hogy a Püspökladány vasutas jövőjét jelentősen alakító sínpálya átadásáról valós időben, azaz április 24-én is megemlékezzenek, mégpedig a vasútállomás épületén a 150 éves évfordulóra elhelyezett emléktáblánál.

A város önkormányzatát Márkus Gábor alpolgármester képviselte a családias hangulatú ünnepségén. Köszöntőt és múltidézőt dr. Szűcs Ernő civil, történész mondott. – A Nagyváradra vezető vasútvonal terve már a szabadságharc előtt megvolt, ám először Debrecen felé akarták építeni a sínt, ehelyett azonban a jóval rövidebb, Püspökladányon átvezető irányra módosították – mondta Szűcs Ernő, aki néhány beszédes számadatot is megosztott hallgatóságával: – Közel 1,1 millió köbméter földet hordtak össze töltésnek, a vasútvonalon 44 őrház, három jelzőkunyhó épült, mégpedig egymástól látótávolságra. Az őrházak személyzete biztosította az 59 vasúti-közúti kereszteződésszabályos működését. Minden vasútállomás kapott egy-egy távíró berendezést, be- és kijárati jelzőt, és 51 jelzőkészülék óvta a vasúti szabályzat szerinti rendet.

Kapu Erdélyre

A megépített vasútvonal jelentősége abban állt, hogy nemcsak a Partium központját, Nagyváradot kapcsolta be a gazdasági vérkeringésbe, hanem rajta keresztül Erdély középső részének jelentett kaput a Magyar Keleti vasút 1870-es megépültéig. Az első teljes évben Püspökladányban közel 10 ezren, Nagyváradon mintegy 27 ezren váltottak jegyet.

KZS








hirdetés