Már a tavasz jegyében zárult

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: AFP
Debrecen – A csapadékhiány miatt tovább apadt a kelet-magyarországi talajok nedvességkészlete.

Jelentősebb csapadék nélkül, már a tavasz jegyében, jelentős felmelegedéssel zárult április második hete. Ennek ellenére továbbra is több ízben alakult ki kiterjedt fagy a térségben, nem csupán a talaj mentén.

Erőteljes párolgás

A hetek óta tartó csapadékszegény időjárásnak köszönhetően tovább apadt Kelet-Magyarország talajainak nedvességkészlete, különösen a felső 20-30 cm-es rétegben. A potenciális párolgás az egyre magasabb hőmérséklet és a gyakorta szeles idő következtében már fokozottabb volt, elérte a napi 2-3 millimétert is. Az időszakban lehullott mindössze 0-2 mm csapadék tehát egy átlagos áprilisi nap párolgásának fedezésére sem volt elegendő. A talaj 1 méter mélységű szelvényéből a szabadföldi vízkapacitás eléréséig mindösszesen 40-70 millimétert kitevő nedvesség hiányzik a térség tekintélyes hányadán. A hiány a Hajdúháton a legnagyobb, Biharban kedvezőbb a helyzet.

Dinamikus melegedés

A hét eleji hűvös időt követően dinamikus felmelegedés kezdődött, az addigi 10 fok körüli értékekről fokozatosan 20-23 fokig emelkedett a hőmérséklet a kora délutáni órákban. A legmelegebb a hét utolsó napja volt, akkor Hajdú-Bihar délkeleti részein már a 25 fokot is megközelítette a napi maximum. Nem voltak azonban enyhék az éjszakák: sokfelé fordult elő mérsékelt, helyenként erősebb fagy. Összességében 2-5 napon regisztráltunk 2 méteres magasságban is 0 fok alatti hőmérsékletet, a talaj mentén ennél több alkalommal is fagyhatott. Az időszakban bőséges napsugárzás segítette a vegetáció beindulását, a napfényes órák száma átlagosan másfélszerese volt az ilyenkor várhatónak. A száraz talajfelszín ennek hatására gyorsan melegedett, a hét kezdetén mért átlagosan 5-7 fokról néhány nap alatt 10°C fölé emelkedett a napi középérték 5 cm-es mélységben. Ezzel párhuzamosan a napi közepes léghőmérséklet megközelítette a 15 fokot a hét legvégére. A jelentős felmelegedés következtében egyre intenzívebb volt a vegetáció fejlődése, a fokozott vízfogyasztás pedig néhol már a vízhiány tüneteit idézte elő. Különösen a sekélyen gyökerező tavaszi vetések számára ajánlott tehát a „kelesztő” öntözés, de az erősen kiszáradó homoktalajon az évelő kultúrák is meghálálják az eseti vízpótlást.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés