Máig kísért a zeleméri úrhölgy? – A debreceni legendák nyomában

Akt.:
Szentiváni szertartás a zeleméri templomromnál
Szentiváni szertartás a zeleméri templomromnál - © Fotó: Derencsényi István, archív
Debrecen – Debreceni legendákat ismerhettek meg a „szellemes” városjáráshoz csatlakozók.

  • A mélyükön kincseket rejtő Debrecen-széli kurgánok, a zeleméri rom múltjával összefonódó men­demondák (mely szerint egykor vár állott arra, mely úrnője inkább a halált választotta a megbecstelenítés helyett), a dobozi lakótelep alatti egykori temető: a komoly dolgok, vagyis a debreceni templomok, nevezetes épületek mellett a „helyi legendákról” is hallhattak az érdeklődők ezen a hétvégén, a Kulturális Örökség Napjain.
  • A helytörténeti előadásokon túl, a Déri téren az ország legkülönbözőbb közösségi kulturális értékeibe (kalocsai népművészet, régi halászat, mohácsi busók, tápéi gyékényszövés, matyó örökség stb.) nyerhettek betekintést – az országos rendezvénysorozatot ezúttal a cívisváros látta vendégül.

A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében debreceni legendák nyomába indult egy 15 fős, a város története iránt érdeklődőkből álló csoport vasárnap. A társaság először a Kistemplom tornyába mászott fel, majd hosszabb sétát tettek a belvárosban. Az ingyenes túravezetést Horog Máté grafikus, a city-legends.com üzemeltetője tartotta. A program elejét máris mesébe illő történettel indította: arról beszélt, hogy a cívisváros nyugati részén megtalálható dombokat, kurgánokat, kunhalmokat, a föld alatt alagutak kötik össze a helyi mendemondák szerint, s néhol talán még kincseket is elrejtetek ezekben. Horog Máté hozzátette, jóval a honfoglalás és a kunok érkezése előtt készült kurgánok a tudomány mai állása szerint valószínűleg temetkezési, esetleg őrhelyek lehettek.

Boda Katalin legendája

A Bodaszőlőnél ilyen kurgánon található zeleméri templomromról Horog Máté elmondta: a környéken lakók azt beszélik, hogy az eredetileg vár volt, másrészt Attila, a hunok nagy vezére gyermekként ott nevelkedett, sőt a kardját is valahol ott rejtette el… A legenda másik fele szerint ebben a bizonyos „zeleméri várban” élt egy várúr és a lánya, Boda Katalin. A szép hölgyet már eljegyezték, amikor egy Vaszil nevű férfi beleszeretett. Amikor egyszer kettesben maradtak, a férfi fizikailag is ki akarta fejezni érzelmeit, de Boda Katalin védte tisztességét. A lány végül kétségbeesésében leugrott a toronyból úgy, hogy az udvarlóját is magával rántotta. Boda Katalin meghalt, míg Vaszilnak csak a lába tört el. Úgy tartják, hogy a nő apja és vőlegénye bosszút álltak Vaszilon: karóba húzatták, kerékbe törették. A várat az apa bánatában leromboltatta és eltűnt a környékről. Ám a föld alatt maradt egy egészen Hajdúböszörményig vezető alagút. A mondák szerint a leány és az apa szelleme időnként visszajár…

A Fényesudvar sötét múltja

A túravezető azt a legendát is felidézte, mely szerint a közeli Gúthi-erdőt betyárok járták valamikor, Rózsa Sándor testvére is ott bujkált, s halt meg. Sőt, a betyárok még a kincsüket is ott ásták el – legalábbis így beszélték az öregek.

gu1

A Gúthi-erdőben | Fotó: Derencsényi István

Az efféle történetek kedvelői arról is hallhattak, hogy Debrecen egyik első nagy lakótelepe, a dobozi lakótelep és a Fényesudvar helyén valamikor hatalmas temető működött. Amikor az 1960-as években az építkezés elkezdődött, a csontok nagy részét átszállították a ma is használt Köztemetőbe. Csakhogy ezt a munkát elég trehány módon végezték, így a munkagépek – szól a sztori – gyakran fordítottak ki a földből emberi csontokat. A lakótelepen a mai napig beszélik, hogy a megbolygatott sírokból visszajárnak a holtak szellemei, ezért recsegnek a falak, szakadnak le polcok, vibrál a villanykörték fénye – higgyen nekik, aki akar.

Elátkozott Meszena utca

A „szellemes” városjárás utolsó állomása az óvárosi Meszena utca volt, mely az 1787-től 1816-ig debreceni polgármesterként tevékenykedő Meszena Sándorról kapta a nevét. (Mivel korábban ott lakott a városi hóhér is, az utcát Hóhér-köznek hívták.) Az 1802-ben és 1811-ben a városban pusztító nagy tűzvészek után elkezdődött a tudatos várostervezés. Az építkezőket például arra ösztönözték, hogy könnyen égő nádfedeles vályogházakat ne építsenek közvetlenül egymás mellé és szélesebb utcákat alakítsanak ki. A történet szerint erre való hivatkozással Meszena Sándor a szomszédai telkeit magának szerezte meg a Hóhér-közben, azok pedig válaszul megátkozták az utcát…

Orosz Csaba


Debrecen - Belvárosi templomtúrára invitálta az érdeklődőket a Nyitott Templomok Napján, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma szombat estére. A sétán útba ejtették a Kossuth utcai templomot, a görögkatolikus templomot, a Szent Anna-székesegyházat, az evangélikus templomot, a Kistemplomot, a P...








hirdetés