Magyarország elutasítja az Eurostat álláspontját az Eximbank átsorolásáról

Budapest – Továbbra is eltérő a magyar statisztikai hatóságok és az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat álláspontja az Eximbank besorolásáról, a magyar statisztikusok ragaszkodnak a nemzeti számlák módszertani elveihez.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölte, hogy a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabálynak megfelelően megküldte jelentését az Eurostatnak, az Európai Unió statisztikai hivatalának. Az Eurostat azonban fenntartást fogalmazott meg a jelentésről, miután a magyar statisztikai hatóságok az Eximbankot nem sorolták át a pénzügyi vállalati szektorból a kormányzati szektorba, ami az államadósság növekedésével járna. A KSH és az MNB álláspontja szerint azonban az átsorolásra nincs lehetőség, érveiket elküldték az Eurostatnak is.

A magyar statisztikai hatóságok továbbra is a kérdés tisztázásában érdekeltek, ennek érdekében a közeljövőben konzultációt kezdeményeznek a kérdésben.

A csütörtökön kiadott jelentés megerősítette, hogy a kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 25 394 milliárd forint volt, a GDP 75,3 százaléka volt 2015 végén, az egy évvel korábbi 76,2 százalékkal szemben.

A tavalyi deficit a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 679,7 milliárd forintra GDP 2,0 százaléka volt. A hiány 54,2 milliárd forinttal nagyobb a kormányzati szektor egyenlegéről április 1-én kiadott a gyorstájékoztatóban megjelentnél, amit a KSH azzal magyaráz, hogy módosult a növekedésiadóhitel-befizetések előzetes elszámolása.

Az államháztartási bevételek 7,3 százalékkal 16 417,5 milliárdra, a kiadások 6,6 százalékkal 17 097,2 milliárd forintra nőttek.

A jelentésben felvázolt előrejelzés szerint az idei hiány 676,78 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka lesz, az államadósság az év végére 1032 milliárd forinttal 26 425,6 milliárd forintra emelkedik, GDP-arányosan azonban 75,1 százalékra csökken. A prognózis 35 193,6 milliárd forint GDP-vel számol, ami a nominális érték 4,4 százalékos növekedését feltételezi.

Az Eximbank körül az Eurostattal támadt nézetkülönbség alapjairól a KSH a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) közösen kiadott közleményében az ellen érvel, hogy az uniós statisztikai hivatal új, speciális intézményi kategóriába, a zártkörű (captive) pénzügyi közvetítők közé soroltatná az Eximbankot. Ez a kategória a nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása során (ESA 2010) jött létre a pénzügyi vállalatok szektorában. Azokat a pénzügyi szervezeteket sorolja ide, amelyek nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet, nem a nyilvánossággal állnak pénzügyi kapcsolatban, hanem szűk körben, jellemzően a tulajdonostól, vagy vállalatcsoporton belülről szerzett forrásokat fektetnek be, helyeznek ki speciális céllal illetve a piacon gyűjtött forrásokat adják tovább a vállalatcsoport tagjainak. Az ide sorolt pénzügyi szervezetek – jellemzően vagyonkezelők (holdingok) és speciális forrásgyűjtési célú vállalatok (SCV-k) – a tulajdonosaik “foglyai”, így intézményi önállóságuk megkérdőjelezhető – írták a közleményben.

A magyar álláspont szerint az Eximbank nem felel meg a fenti kritériumoknak, ugyanis tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi és széles körben, a piacon helyezi ki azokat. A nemzeti számlák megújított módszertani szabványa (ESA 2010) nem változtatta meg a pénzügyi közvetítők és ezeken belül a hitelintézetek definícióját, így nincs lehetőség az eddigi szektorbesorolások módosítására – jegyezték meg.

A KSH és az MNB véleménye szerint az Eurostat nem az ESA 2010 szabályaival összhangban hoz döntést egyes szervezetek kormányzati szektorba sorolásáról, “ami bizonytalanságot visz a statisztikai módszertanba és megbontja a nemzeti számlák körébe tartozó statisztikák összhangját”.

Az Eurostat a besorolást nem egyedi hitelnyújtások miatt javasolta, hanem az Eximbank alaptevékenységét – gazdaságpolitikai célokat szolgáló, kedvezményes kamatozású exportösztönző finanszírozást nyújt a vállalkozásoknak – tekinti olyannak, amely indokolttá teheti egy speciális kategóriába sorolását.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április elején már elismerte, hogy a magyar kormány szakmai vitában áll az Eximbank kihelyezései miatt az Eurostattal, és jelezte, a magyar fél kész a bíróság előtt is megvédeni álláspontját. Megjegyezte, “kicsit célzottnak tartjuk az Eurostat felvetését”, az elmúlt években ugyanis ezt a problémát nem jelezte az uniós intézmény. Varga Mihály kiemelte: az Eximbank kihelyezései olyan vállalkozói hitelek, amelyek megtérülnek.

Az Eurostat rendszeresen – általában kétévente – konzultációs látogatások során is ellenőrzi a tagországokban a túlzotthiány-eljárás (Excessive Deficit Procedure – EDP) jelentés összeállítását. Ezeken a konzultációkon rendszeresen áttekintik a jelentés összeállításának módszertani kérdéseit is. Az utóbbi két évben több országban is vizsgálta az Eurostat az állami tulajdonú pénzügyi intézmények (export-import bankok, fejlesztési bankok, speciális pénzügyi szervezetek) statisztikai besorolását.

– MTI –

Címkék: ,







hirdetés