Több ezer lóherét gyűjtött egy álmosdi nő, már a falubeliek is segítenek neki

Álmosd - Hivatalosan még nem ismerhették el a rekordot, mert a nőnek nem volt pénze Pestre utazni az ügy intézésére - írja a Hajdú-bihari Napló.

Aki négylevelű lóherét talál, szerencséje lesz – tartja a mondás. Pappné Győri Anna álmosdi lakos hasonlóan megörült, amikor édesanyja háza előtt belebotlott ebbe a növénybe. Miután elmesélte a családnak, mindenki szeretett volna saját magának is, így lett a véletlenből magyar rekord.

Helyben találta

Minden tízezer háromlevelű lóherére jut egy négylevelű, az ennél is több levél még nagyobb ritkaságnak számít. Pappné Győri Anna azonban váratlan szerencséjén, és unokája biztatására felbuzdulva az elmúlt egy évben mintegy tízezer különleges lóhere büszke tulajdonosa lett.

Gyűjteményében 8 ezer 700 négy-, 2 ezer 600 öt-, 18 hat-, 4 hét- és 2 nyolclevelű lóhere található. Ezzel a mennyiséggel megdöntötte a 2001-es magyar rekordot, akkor 1263 darab növény volt a legtöbb.

Arra a kérdésre, hogy mégis hol találta a különleges növényeket, az álmosdi asszony elmondta, csupán figyelmesebben közlekedett a faluban: – Amikor boltba mentem, vagy egyéb elintéznivalóm volt, mindig nézelődtem, találok-e még? Sokat segített Török Barbara, az unokám, akivel tavaly nyáron közel hétezer növényt találtunk. Napi két-három óránál többet azonban nem szántam rá. Ma már a falubeliek is segítenek – mondta, majd hozzátette, októberben infarktusa volt, a rosszabb egészségi állapota miatt kevesebb energiát tud a hobbijára szánni.

Üröm az örömben

Habár a Magyar Rekordok Irodájának megírta az asszony, hogy gyűjteményét feljegyezzék, anyagi helyzete sajnos nem engedi meg, hogy a fővárosba utazzon, és elintézze a bejegyzéseket, így hivatalosan még nem vált rekorderré. – Sok időt és energiát elvesz a kasírozás is, illetve a legtöbb növényt jobb híján átlátszó irattartó tasakokba teszem. Nagy segítség lenne már az is, ha lenne egy bélyegalbumhoz hasonló tárolóm, ahová a növényeket szépen, sorba be tudnám illeszteni – említette.

HBN–VK