Lúdas Matyi szerepében a csapat

Lúdas Matyi szerepében a csapat
A Marso-Vagép Nyíregyháza KK csapatának programja a következő napokban: szerdán a Sopron jön kupameccsre, hétfőn a Szolnok bajnoki rangadóra.

Négy hazai vereségéből hármat már megtorolt, mondhatni Lúdas Matyi szerepébe került a Marso-Vagép NYKK. Az élvonalbeli férfi kosárlabdacsapat ráadásul klubcsúcsot állított fel azzal, hogy egymást követő három idegenbeli mérkőzést megnyert. A Ferenczi-legénység további másik két házirekordot is ostromol: eddig hat zsinórban aratott bajnoki siker a leghosszabb pozitív széria (most ugye ötnél tart a gárda) és egy évadban öt idegenbeli siker volt a legtöbb (ez a szám most négynél tart) – mindkét csúcs a 2007/2008-as szezonból datálódik.
Visszatérve a vasárnap Kecskeméten 85–80-ra megnyert találkozóra: a csapat újra nagy fegyvertényt hajtott végre, hiszen felsőházi rivális otthonából hozott el két pontot. Egy ilyen sorozat nem lehet a véletlen műve.
– Most már én is kezdem azt gondolni, hogy ez így van – mosolygott Ferenczi Tamás, az élvonal legfiatalabb trénere. – Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy összeállt a csapatunk, sikerült a nagyon jó paraméterekkel rendelkező egyéniségekből igazi csapatot kovácsolni. Mindenki tudja, hogy hol a helye, nagyon nagy önbizalommal játszunk, és a játékosok hisznek abban, hogy az elvégzett kemény munkának meg kell lennie az eredményének. Az utóbbi öt mérkőzés eredménye és játéka azt mutatja, hogy jó úton járunk, de a meccs után már az öltözőben arról beszéltünk, hogy dolgozunk keményen tovább.
Hullámzó volt a vasárnapi mérkőzés, íme néhány eredmény alakulás: 29–27 után egy 13–0-ás vendégrohammal lett 29–40 az állás, aztán 32–44-et követően a Kecskemét repesztett egy hasonlóan jó szakaszt (45–44), hogy 57–52-t követően megint az NYKK uralja a meccset egy 12–0-ás etappal (57–64). Aztán 67–76-ról még lett 78–78, és már Doyne nem volt a pályán, de ekkor jött Gennie
– A hullámzás ellenére megint azt lehetett érezni, hogy azért ezt a meccset uraljuk, és belülről ugyanígy gondolta Sitku Ernő csapatkapitány is – mondta Ferenczi Tamás. – Amúgy pedig nincs olyan csapat a magyar mezőnyben, amely negyven percet hullámvölgyek nélkül képes lenne lejátszani, de természetesen mi is arra törekszünk, hogy minél rövidebbek legyenek ezek a rossz szakaszok. Az pedig a mentális erőnket mutatja, hogy sokadjára kerülünk ilyen szituációba, és ki tudunk kecmeregni belőle. Megint voltak nagyszerű egyéni alakításaink, Henderson az egész meccsen villogott, Gennie a végén magára vállalta a meccs legfontosabb dobását, Sitku akkor dobott kosarat és harcolt ki büntetőt, amikor a legjobban kellett, Szarvas extázisban játszott, és ez a hangulat átragadt a csapatra is, Siska pedig a második félidőben levette a pályáról a nagyszüntre tizenhét pontig jutott Wittmannt. A végén volt türelmünk ziccerekig játszani, ilyenkor egy-egy könnyű kosárnak fokozott jelentősége van.
Egy biztos: a jövő hétfői NYKK–Szolnok meccs hatalmas derbinek ígérkezik. De addig még van egy szerdai Magyar Kupa-meccs is.
– Mint mondtam, mindig a következő feladatra koncentrálunk, ami a Sopron elleni kupavisszavágó – beszélt a fontossági sorrendről az edző. – A Magyar Kupában is komolyak a terveink, a hat pont pedig nem tűnik ledolgozhatatlannak. Azt azért nem mondom, hogy még nem gondoltam a Szolnok elleni meccsre, a jelenlegi formák alapján valóban nagy rangadó vár ránk a következő hazai bajnokin.

Meccsnull

 Ha lehet az embernek hiányérzete a kecskeméti győzelem kapcsán, akkor az az, hogy nem jött össze a hatpontos siker. Pedig a végén meg lett volna rá a lehetőség, de Sitku Ernő második büntetője kimaradt. Így aztán a két csapat között az egymás elleni eredmények alapján meccsnull alakult ki (82–87, 85–80), ha esetleg egyforma mérleggel zárnák a bajnokságot, akkor az összesített kosárarány döntene közöttük.

-Bodnár Tibor-